Közvetítőként Leslie Gross öszszesen 1857, ma zömében az Egyesült Államokban élő, s a második világháborúban származása miatt meghurcolt személy kárpótlási ügyét bonyolította le Magyarországon. A rendőrség adatai szerint több tízmillió forintot fizettek ki az amerikai vállalkozónak a magyar államkassza terhére. A különféle kárpótlási jogcímek alapján néhány tízezer forinttól közel egymillió forintig terjedt az egy-egy jogosult után átutalt összeg. A Magyar Nemzet három éve tényfeltáró cikksorozatban bizonyította be: bár Gross eleinte saját eljárási költségeinek levonása után valóban továbbutalta a hazai kártalanítási forintokat, idővel „vérszemet” kapott, s halott személyek után is igényelt különféle összegeket. Lapunk ugyanis a szúrópróbaszerűen kiválasztott eseteknél az amerikai magyar nagykövetségtől kapott adatokat összehasonlította a Gross által benyújtott dokumentumokkal, s kiderült: az aláírások többségének keltezésekor az igénylő már nem élt. Olyan kárpótoltakat is elértünk Amerikában, akik több rokonuk után igényeltek kárpótlást, de a vállalkozó csak egyik-másik ügyben fizetett, a többi pénzt pedig megtartotta. A Magyar Nemzet néhány esetről írásszakértői véleményt is készítetett, így kiderült: az igénylőlapokon egyes aláírások ugyanattól a kéztől származnak, mint a vállalkozó közjegyzőként eljáró fiának kézjegyei. A cikksorozat megjelenése után indult nyomozásban a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati főosztálya be is kérte ezeket az iratokat.
A mostani megszüntető határozatból mégis az derül ki, hogy az említett eseteket meg sem vizsgálták, ellenben – ahogy írják – szúrópróbaszerűen választottak ki más kárpótoltakat, akiktől az amerikai rendőrség segítségével megtudták, hogy hozzájutottak a pénzükhöz. A nyomozást így bűncselekmény hiányában megszüntették.
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját