Szerdai ülésén döntött végre a kormány a teljes hiteldíjmutatóról szóló rendelet kiterjesztéséről, ami azt jelenti, hogy a jövő évtől már kötelező lesz a bankok összes lakossági termékeinél a mutató feltüntetése. Az eddig hatályos jogszabály csak a három hónapnál hosszabb futamidejű fogyasztási kölcsönök esetében írta elő az összes költségelemet tartalmazó lista feltüntetését, ezzel szemben januártól az egyéb lakossági, többek között a lakás célú hitelek esetében is kötelező lesz a thm megadása. A rendeletmódosítás a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete által kidolgozott alapelvek alapján készült, s egyben az első olyan hazai szabályozás, amelyben már hangsúlyosan szerepet kapott a mutató feltüntetésének kötelezően előírt módja is. Remélhetőleg ezzel végre lezárulhat az a pénzintézeti számháború, amelyet az elmúlt hónapokban a bankok reklámkampányaikkal egymás ellen vívtak a hiteligénylők kegyeinek megnyerése érdekében.
A thm feltüntetésének előírását elsősorban az indokolta, hogy a banki reklámok rendszerint csak az egyre alacsonyabb kamatkínálatukról tájékoztatták a lakosságot, amíg a járulékos díjtételekről csak később, többnyire a szerződés aláírásakor szerezhettek tudomást az ügyfelek.
A kezelési költségekről, a hitelbírálati díjakról és az egyéb hitelfolyósítással járó költségelemekről általában jótékonyan hallgattak a híradások. Az új rendelet hatására feltehetőleg változnak majd a bankok hirdetési stratégiái is, mivel az alacsonyan induló kamatígéretek önmagukban már nem lesznek elégségesek az ügyfelek „elcsábítására”. Szakértői vélemények szerint a mutató feltüntetése kétségtelenül csökkenteni fogja a hitelfelvétellel járó kockázatokat, de a fizetési kötelezettségek teljes listáját még így sem kapjuk meg, mivel a thm csak a banki díjtételeket tartalmazza, így ehhez hozzá kell még számolnunk majd a közjegyzői díjat és a földhivatali illetéket is.

Komoly anyagi segítséget kapnak a nyugdíjasok