Mérséklődött a magyar gazdaság növekedési üteme az idei év során – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb jelentése, amely hangsúlyozza: miközben a bővülés mértéke a termelő ágazatokban meghaladta az átlagot, addig stagnálás, valamint csökkenés volt megfigyelhető a kereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar beruházásaiban. Hasonló kedvezőtlen tendencia érvényesült a részben vagy teljesen az állam által finanszírozott szolgáltatások – egészségügy, oktatás, igazgatás és védelem – fejlesztéseiben is.
Az összefoglaló szerint a külkereskedelem első kilenc hónapját élénk forgalom, ám a tavalyinál nagyobb hiány jellemezte: a harmadik negyedéves deficit elérte az 1,1 milliárd eurót, amely meghaladja a 2003-ban mért hiány mértékét. A KSH lesújtó adatokról számol be az államháztartásra vonatkozóan, a kimutatások szerint ugyanis a tavalyi deficit másfélszeresét teszi ki az idei költségvetési hiány, míg a tíz hónap alatt felhalmozott hiány az idén már kétszer módosított éves előirányzat teljes összegét eléri. Az adatsor szerint az államháztartás hiányának túlnyomó része a központi költségvetésben jelent meg: a bevételek 5,8 százalékkal haladták meg a tavalyi mértéket, ám a kiadások 14,5 százalékkal nőttek a múlt évhez képest.
A fogyasztói árak a tavalyinál gyorsabban emelkedtek – tájékoztat a jelentés, hozzátéve: árnövelő hatása volt a januárban bevezetett adóemeléseknek, a forint év eleji gyengülésének, az emelkedő olajárnak, valamint a magas költségvetési hiánynak.
A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma megegyezett az egy évvel ezelőttivel, azonban az utóbbi hónapokban csökkent a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig nőtt. A reálkeresetek január–szeptemberben 0,1 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbi szinthez képest – állapítja meg a közlemény, amely szerint a nettó keresetek növekedése a versenyszféra legtöbb ágazatában meghaladta az infláció mértékét.
origo.hu
Ez történik akkor, ha nem ivott alkoholt, de bejelez a szonda
