Persányit nem aggasztja a megszorítás

A környezetvédelmi miniszterek brüsszeli találkozóján irányelvet fogadtak el a használt elemek és akkumulátorok összegyűjtésére, valamint elégetésük és kidobásuk megakadályozására. Sikerült még megállapodásra jutni abban is, hogy az unió polgárai nagyobb szerepet vállaljanak környezetük tisztán tartásában, ugyanakkor a globális éghajlatváltozás terén a miniszterek nem egyeztek meg.

Amíg hazánkban a használt akkumulátorok begyűjtésének aránya kedvező, addig a szárazelemek esetében csak minimális a szervezett visszavétel – mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, aki a tárgyalás szünetében tartott sajtókonferencián ismertette a magyar kormány álláspontját. A miniszter tudatta, hogy Magyarországon nyolcmillió mobilkészülék van forgalomban, ami készülékenként csak egyetlen telepet számolva is nyolcmillió eldobott telepet jelent. A miniszter hangsúlyozta az elemekben használt kadmiumnak a környezetet fenyegető különleges veszélyét, és elmondta azt is, hogy felvetődött ezen anyag általános tilalma. A magyar kormány álláspontja az volt, hogy ne csak az elemekben és az akkumulátorokban, de a műtrágyában lévő kadmiumot is tiltsák be. A tanács végül a kadmiumnak csak a részleges tilalmát rendelte el.
Az elem-visszavételi kötelezettség végrehajtásának nehézségéről beszélve Persányi megemlítette az illegális elemek jelentős forgalmát is. A miniszterek végül megállapodtak abban, hogy négy év alatt 25, nyolc év alatt pedig 45 százalékos visszagyűjtési arányt érnek el.
Az Európai Bizottság a tárcavezetők megállapodását üdvözölve ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy a 45 százalékos viszszagyűjtési arányhoz meghatározott nyolcéves időszak túlságosan hosszú. Sztarvos Dimasz, a környezetért felelős biztos azt is negatívumként említette, hogy a hordozható kadmiumelemekre vonatkozó tilalom a hordozható kéziszerszámokra sem vonatkozik. Uniós megfigyelők ezt a gyártók erős lobbitevékenységének tulajdonítják.
A minisztereknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk a genetikailag módosított gabonafélék esetében és az Európai Uniót leginkább aggasztó éghajlatváltozás ügyében sem. Persányi Miklós lapunk azon kérdésére, hogy nem aggasztja-e tárcája költségvetésének súlyos, egynegyedes megnyirbálása, kijelentette: ez azért nem okoz gondot, mert jövőre még jelentősebb környezetvédelmi fejlesztéseket tudnak végrehajtani az uniós támogatások révén a három magyar tárcának juttatott összegekből. Arra a kérdésre pedig, hogy a magyar kormány a megfelelő eréllyel lépett-e fel a verespataki beruházás ellen még a román környezetvédelmi fejezet uniós lezárása előtt, a miniszter azt felelte, hogy elérték az elérhetőt: Bukarest most már nem tudja megtenni ugyanazt, mint amit eddig tett, mert oly mértékben „körbe lett bástyázva” megszorításokkal. A megszorítások között említette azt is, hogy a románoknak kötelességük a világon rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazniuk, és mindenfajta beruházás esetében ki kell kérniük és meg kell kapniuk az egységes környezetvédelmi engedélyt. Ez azt jelenti, hogy Bukarestre pontosan azon környezetvédelmi korlátok vonatkoznak, mint minden más uniós beruházásra.