Regionális központ helyett repceföld

Szegedet az EU kapujának nevezi, és folyamatos fejlesztésről beszél a baloldali városvezetés a csongrádi megyeszékhelyen. Az ellenzék azonban füstbe ment tervnek tartja mindazokat a nagyszabású elképzeléseket, amelyek az elmúlt két évben Szeged fejlesztésére, a város eurorégiós központtá tételére vonatkoztak.

Haág Zalán
2004. 12. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évek óta szerepel a szegedi logisztikai központ megvalósítása a város terveiben. Korábban több hatástanulmányban vizsgálták a központ lehetséges helyszíneit, illetve ezek kapcsolódását a vasúti, közúti, vízi és légi közlekedéssel, s az így létrejövő központ hatását a város távlati fejlődésére. A szegedi önkormányzat közgyűlése 1998-ban döntött a helyszínről. Az említett szempontok mérlegelése után a Szeged belterületi határától északra fekvő, az 5-ös főút és a Budapest–Szeged vasútvonal közötti mintegy 50 hektáros beépítetlen területet jelölték ki a tervezett logisztikai központ számára. Ez a rész 2003-ban került az államtól a város tulajdonába. Magyarország európai uniós csatlakozásával egy regionális logisztikai bázis megépítése rendkívül jelentős és időszerű lett volna, hiszen május elsejétől Szegedtől néhány kilométerre délre húzódik az Európai Unió határa, s a Szegeden keresztülvezető korridorokon bonyolódik le az EU és a balkáni, továbbá a közel- és távol-keleti országok kereskedelmi forgalmának egy része. Ugyanakkor előrelépés a logisztikai park kialakítása ügyében az elmúlt két évben nem történt, helyét csak egy tábla jelezte, területét repceföld foglalta el. Bár Nagy Sándor, Szeged SZDSZ-es városfejlesztési alpolgármestere folyamatosan különböző befektetőkkel folytatott tárgyalásokról számolt be a nyilvánosság előtt, a közelmúltig még az épülő, várhatóan 2006-ra Szegedre érő M5-ös sztráda sem tudta a lehetséges külső befektetőket rábírni arra, hogy a város partnerei legyenek a logisztikai bázis felépítésében.
Nyáron azonban úgy tűnt, fordulat áll be az ügyben: Botka László MSZP-s polgármester megállapodott a várva várt külső partnerekkel. A szerződés értelmében a logisztikai központ tulajdonosa 51 százalékban a Masped magyar szállítmányozási cég, 26 százalékban pedig a szegedi Zollplatz Kft., s mindöszsze 23 százalékban tulajdonos a szegedi önkormányzat, amely jelzi, hogy a szocialista–szabad demokrata városvezetés döntése nyomán Szeged fokozatosan kivonul a projektből. Ez lenne a kisebbik gond, ám úgy tűnik, a kétmilliárdosra tervezett beruházás elkezdése újabb fél évet csúszik. Nyáron bejelentették, hogy ősszel elindul a többlépcsősre tervezett projekt megvalósításának első üteme – amely irodaház és raktárbázis megépítését jelentené kilenc hektáron –, ám a munkálatok érdemi része még mindig nem kezdődött el, jelenleg tavaszra ígérik a beruházás első ütemének megkezdését. Kohári Nándor fideszes önkormányzati képviselő szerint Szeged komoly lemaradásban van a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió gazdasági-kereskedelmi központja szerepéért folytatott versenyben a logisztikai központtal és korszerű repülőtérrel rendelkező Temesvár és Arad mögött. Kohári szerint a baloldali városvezetés nem készült fel az európai uniós csatlakozásból eredő „déli kapu” szerepre, elmulasztotta a legmegfelelőbb időt a projekt önkormányzati szakaszának beindítására, mind ez idáig nincs közművesített zöldmezős terület, csak sok-sok pénzt felemésztő tervek, százmilliót meghaladó költségek – állítja a városatya, aki füstbe ment tervnek tartja az egykori nagyszabású elképzeléseket.
A logisztikai központ jogosultsága vámszempontból lassan idejétmúlt, hiszen uniós csatlakozásunkkal negyedére csökkent a vámolási feladat, s Románia 2007-ben várható belépésével ez tizedére fog csökkenni – véli a képviselő. Ám – noha lényegesen kisebb előnyökkel járna a projekt megvalósítása, mintha két évvel korábban megvalósították volna – a még meglévő és kiaknázható gazdasági lehetőségek továbbra is indokolják a logisztikai központ megépítését a város és a térség számára. Ezért a beruházás megkezdését Kohári Nándor szerint nem lehet tovább halogatni, hiszen az elmúlt két évben több száz munkahely szűnt meg a városban, és a munkaügyi központ adatai szerint 2002 óta a munkanélküliség is jelentős mértékben emelkedett.
A logisztikai központ mielőbbi megvalósítása érdekében nyújtotta be az Országgyűlésben költségvetési módosító indítványát Bartha László fideszes parlamenti képviselő is, aki 1,8 milliárdos állami segítséget szeretne elérni a beruházás megvalósítása érdekében. Ennek elfogadása azonban kétséges, hiszen ahhoz szükség lenne a kormánypárti képviselők – köztük Botka László szocialista polgármester és egyik alpolgármestere, az ugyancsak a parlamentben helyet foglaló Kozma József – igen szavazatára is. Ennek hiányában azonban továbbra is bizonytalan a szegedi logisztikai park sorsa és Szeged gazdasági fellendülése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.