Évek óta szerepel a szegedi logisztikai központ megvalósítása a város terveiben. Korábban több hatástanulmányban vizsgálták a központ lehetséges helyszíneit, illetve ezek kapcsolódását a vasúti, közúti, vízi és légi közlekedéssel, s az így létrejövő központ hatását a város távlati fejlődésére. A szegedi önkormányzat közgyűlése 1998-ban döntött a helyszínről. Az említett szempontok mérlegelése után a Szeged belterületi határától északra fekvő, az 5-ös főút és a Budapest–Szeged vasútvonal közötti mintegy 50 hektáros beépítetlen területet jelölték ki a tervezett logisztikai központ számára. Ez a rész 2003-ban került az államtól a város tulajdonába. Magyarország európai uniós csatlakozásával egy regionális logisztikai bázis megépítése rendkívül jelentős és időszerű lett volna, hiszen május elsejétől Szegedtől néhány kilométerre délre húzódik az Európai Unió határa, s a Szegeden keresztülvezető korridorokon bonyolódik le az EU és a balkáni, továbbá a közel- és távol-keleti országok kereskedelmi forgalmának egy része. Ugyanakkor előrelépés a logisztikai park kialakítása ügyében az elmúlt két évben nem történt, helyét csak egy tábla jelezte, területét repceföld foglalta el. Bár Nagy Sándor, Szeged SZDSZ-es városfejlesztési alpolgármestere folyamatosan különböző befektetőkkel folytatott tárgyalásokról számolt be a nyilvánosság előtt, a közelmúltig még az épülő, várhatóan 2006-ra Szegedre érő M5-ös sztráda sem tudta a lehetséges külső befektetőket rábírni arra, hogy a város partnerei legyenek a logisztikai bázis felépítésében.
Nyáron azonban úgy tűnt, fordulat áll be az ügyben: Botka László MSZP-s polgármester megállapodott a várva várt külső partnerekkel. A szerződés értelmében a logisztikai központ tulajdonosa 51 százalékban a Masped magyar szállítmányozási cég, 26 százalékban pedig a szegedi Zollplatz Kft., s mindöszsze 23 százalékban tulajdonos a szegedi önkormányzat, amely jelzi, hogy a szocialista–szabad demokrata városvezetés döntése nyomán Szeged fokozatosan kivonul a projektből. Ez lenne a kisebbik gond, ám úgy tűnik, a kétmilliárdosra tervezett beruházás elkezdése újabb fél évet csúszik. Nyáron bejelentették, hogy ősszel elindul a többlépcsősre tervezett projekt megvalósításának első üteme – amely irodaház és raktárbázis megépítését jelentené kilenc hektáron –, ám a munkálatok érdemi része még mindig nem kezdődött el, jelenleg tavaszra ígérik a beruházás első ütemének megkezdését. Kohári Nándor fideszes önkormányzati képviselő szerint Szeged komoly lemaradásban van a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió gazdasági-kereskedelmi központja szerepéért folytatott versenyben a logisztikai központtal és korszerű repülőtérrel rendelkező Temesvár és Arad mögött. Kohári szerint a baloldali városvezetés nem készült fel az európai uniós csatlakozásból eredő „déli kapu” szerepre, elmulasztotta a legmegfelelőbb időt a projekt önkormányzati szakaszának beindítására, mind ez idáig nincs közművesített zöldmezős terület, csak sok-sok pénzt felemésztő tervek, százmilliót meghaladó költségek – állítja a városatya, aki füstbe ment tervnek tartja az egykori nagyszabású elképzeléseket.
A logisztikai központ jogosultsága vámszempontból lassan idejétmúlt, hiszen uniós csatlakozásunkkal negyedére csökkent a vámolási feladat, s Románia 2007-ben várható belépésével ez tizedére fog csökkenni – véli a képviselő. Ám – noha lényegesen kisebb előnyökkel járna a projekt megvalósítása, mintha két évvel korábban megvalósították volna – a még meglévő és kiaknázható gazdasági lehetőségek továbbra is indokolják a logisztikai központ megépítését a város és a térség számára. Ezért a beruházás megkezdését Kohári Nándor szerint nem lehet tovább halogatni, hiszen az elmúlt két évben több száz munkahely szűnt meg a városban, és a munkaügyi központ adatai szerint 2002 óta a munkanélküliség is jelentős mértékben emelkedett.
A logisztikai központ mielőbbi megvalósítása érdekében nyújtotta be az Országgyűlésben költségvetési módosító indítványát Bartha László fideszes parlamenti képviselő is, aki 1,8 milliárdos állami segítséget szeretne elérni a beruházás megvalósítása érdekében. Ennek elfogadása azonban kétséges, hiszen ahhoz szükség lenne a kormánypárti képviselők – köztük Botka László szocialista polgármester és egyik alpolgármestere, az ugyancsak a parlamentben helyet foglaló Kozma József – igen szavazatára is. Ennek hiányában azonban továbbra is bizonytalan a szegedi logisztikai park sorsa és Szeged gazdasági fellendülése.
Hőség, feszültség, újabb rekordok: a nyár eddigi legkeményebb hete következik
