A brit hetilap szerint ugyan a csalás mértéke valószínűleg nem változtatta meg radikálisan a végeredményt, de a bukaresti Romania Libera ellenzéki napilap tényfeltáró riportjai ennél sokkal jelentősebb csalásról számolnak be. A lap már október közepén azt állította, hogy a Központi Választási Iroda (BEC) tagjainak sorsolása során is csalás történt – a neveket tartalmazó lapokat összehajtották és gemkapoccsal erősítették meg oly módon, hogy a „megfelelő” lapokra a gemkapcsot az összehajtásnál, az összes többinél pedig máshova tűzték. A hét zárt dobozban feltűnően hosszan turkáló személy így meg tudta különböztetni a tizenöt-húsz papírból a kisorsolandót. Az újság szerint közismerten kormánypárti bírók nyertek, köztük egykori kommunista párttitkárok is. A lap állításait azóta sem cáfolták, helyreigazítást sem kért senki.
A Nastase-kabinet szeptemberben kormányrendelettel eltörölte a korábbi választásokon rendszeresített választási kártyát, amely papírból volt, és a voksolás után egy bélyegzőt ütöttek rá, így gyakorlatilag lehetetlen volt a többszöri szavazás. Az új rend szerint a választók a műanyag személyi igazolványuk felmutatásával igazolhatták magukat, akár több körzetben is, ha a két voksolás közt lekaparták a személyire ragasztott bélyeget. Az adatbázisokat nem aktualizálták (a lap egyik fotósa felfedezte tizenöt esztendeje halott édesapja nevét is, de ezért később „választási adatvédelem megsértése” címén tizenegymillió lejre – mintegy 65 ezer forintra – büntették). A két pótjegyzéken gyakorlatilag bárki, bármennyiszer szavazhatott, ha minden voks után átment egy másik körzetbe. A román lapok közölték azoknak az autóbuszoknak a rendszámait, amelyek a „választási turistákat” szállították egyik körzetből a másikba, szervezett módon. A kormánypárt először tagadta ezek létezését, aztán a bizonyítékok hatására változtatott a taktikán: szerintük az ellenzék bérszavazói utaztak a járműveken.
A Romania Libera szerint a legfőbb csalás a szavazatösszesítő szoftver alkalmazása során történt. A programot a román statisztikai hivatal bocsátotta a BEC rendelkezésére. A hivatal – időhiányra hivatkozva – versenytárgyalás nélkül vásárolta meg két olyan off-shore cégtől, akik korábban több millió dolláros kormányzati megrendeléseket kaptak. A Total Soft készíti különben a kormánypárt honlapját, a Netconsulting SA informatikusai bonyolították le a szociáldemokraták előválasztásait is. A csalás lényege – a lap szerint – abban rejlik, hogy nagyszámú érvénytelen szavazatot generáltak a megyei választási irodáknál, hogy aztán ezeket átirányítsák a szükséges helyekre.
Az országosan leadott tízmillió körüli érvényes szavazat mellett feltűnő az érvénytelen szavazatok aránya (1,5 millió), de nagyon magas a két pótlistán szavazó polgárok aránya is (1,2 millió szavazat). Iasi megyében például 578 685 szavazatból 338 602 érvénytelen szavazatot rögzítettek, miközben 2000-ben országos szinten négy százalék alatt volt az érvénytelen voksok aránya!
Az adatösszesítések során furcsa jelenségek mutatkoztak: november 29-én, délben ötmillió szavazat feldolgozása után országos szinten 392 ezer érvénytelen szavazatot mutatott a statisztika az elnökjelöltek esetében (ekkor a jelenlegi kormányfő, Nastase négy százalékkal vezetett), de délután 17 órakor már csak 232 ezer érvénytelen szavazatot mutatott a számítógép (holott a számnak nőnie vagy stagnálnia kellett volna!), és Nastase már nyolc százalékkal vezetett. Magyarul: öt óra alatt százhatvanezer szavazat „megváltozott”.
Romániában egyébként 1990 óta nem volt ilyen szoros – a 2002. évi magyarországi választásokhoz hasonló – verseny a két nagy politikai tömb: a posztkommunista szövetség és az antikommunista ellenzék között. A román ellenzéki szövetség azt állítja, hogy néhány óra alatt 160 ezer érvénytelen szavazatot „élesztettek újra”, és irányítottak át a posztkommunistáknak a fenti eljárással, de arra is van esély, hogy ezek a szavazatok eredetileg ellenzéki voksok voltak, tehát kétszeres veszteség érte őket. A BEC különben elutasította az ellenzék kérését, hogy saját számítógépükkel nyomon követhessék a szavazatok összesítését. Az is sokatmondó adat, hogy az ország határain kívül levő 142 külföldi szavazókörzetben leadott szavazatokat nem a csodaszoftverrel összesítették, így ezek alapján az ellenzéki szövetség 49 százalékot, míg a kormányoldal alig 22 százalékot kapott. Basescu ellenzéki államfőjelölt a voksok 53,4 százalékát szerezte meg itt. Érdekes az is, hogy az exit poolokat kormány közeli cégek végezték, ezek mérése azonnal bekerült a köztudatba, így a BEC-nek csak hozzá kellett igazítani a számokat a megágyazott eredményhez, és senkit sem ért meglepetés.
A The Economist cikkének fényében érdekes lesz az unió reakciója a romániai eseményekkel kapcsolatban. Eddig ugyanis úgy tűnt, hogy amit nem szabad Ukrajnának, azt elnézik Romániának: abban az országban, ahol évekkel ezelőtt a tüntetők Iliescu vezetésével még azt kiabálták, hogy „nem adjuk el az országot”, most kedvére turkálhatnak a multik. Az amerikai Bechtel versenytárgyalás nélkül építhet autópályát 3,4 milliárd euróért, Schröder látogatásakor a német állami cégek bagóért megvették az északi áramszolgáltatót, Chirac látogatásakor a franciák pedig a délit. Miután a bővítési biztos kemény kritikát fogalmazott meg a Bechtel autópálya-építésével kapcsolatban, Románia viharos gyorsasággal, versenytárgyalás nélkül szerződést kötött az EADS európai multicéggel az egymilliárd eurós határvédelmi rendszer megépítésére.

Komoly anyagi segítséget kapnak a nyugdíjasok