Szegénykórházak kontra beteghalál

Fizetőssé válik az egészségügyi ellátás, a szegényeket minimális szolgáltatást nyújtó szegénykórházakban kezelik majd – az ellenzék szerint erre számíthatunk, ha a hét végi népszavazáson nem állítjuk le az egészségügy privatizációját. A kormány eközben saját igazáról próbálja meggyőzni az embereket. Azt hangoztatja, a magánosítás tiltásával vissza kell államosítani a már privatizált gyógyszertárakat, háziorvosi praxisokat, meghalhatnak a művesekezelésre szoruló betegek, illetve hogy magántőke nélkül megáll az ágazat fejlődése. Az alábbiakban a legfontosabb érveket foglaljuk össze pró és kontra, elsősorban Mikola István volt és Rácz Jenő jelenlegi egészségügyi miniszter érveire támaszkodva.

Járulékemelés, fizetős szolgáltatás
A vállalkozói privatizáció a legrosszabb megoldás az egészségügy fejlesztésére, mert a befektető nem pusztán megtérülésre hajt, de hasznot is akar. A profit pedig járulékemeléssel, vagy a betegek megsarcolásával, azaz az ellátás fizetőssé tételével garantálható. Egy szülésért ma a magánklinikákon elkérnek akár 500 ezer forintot is, könnyen lehet, hogy mindenkinek ennyit kell majd fizetnie, ha a privatizációt nem állítjuk le – mondták. Szakemberek túlzásnak tartják, hogy az alapellátást önkényesen fizetőssé lehetne tenni. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy a térítési díj bevezetésének számos bújtatott módja van. Példának okáért lehet olyan helyzetet teremteni, hogy azt vágják majd a beteg fejéhez a kórházban: sajnos csak kétágyas szobánk van napi ötezer forintért, ha az ingyenes szárnyba szeretne kerülni, akkor várni kell néhány hónapot.
Szegények és gazdagok kórháza
A Fidesz szerint egy magánbefektető csak azokat a részlegeket fejleszti a megszerzett egészségügyi intézményben, amelyekben majd térítési díj ellenében a gazdagokat kezeli. A többit hagyja lepusztulni, elsorvadni. Ezek lesznek a szegénykórházak és kórházi részlegek, ott kezelik majd azokat, akik nem tudnak fizetni az ellátásért. A jobb orvosokat is oda irányítják, ahol a gazdagokat kezelik.
Veszélyben a közszolgák
Az egészségügyi dolgozók elveszítik létbiztonságukat. Közalkalmazottból átminősülnek kiszolgáltatott alkalmazottá vagy kényszervállalkozóvá.
Telekspekuláció
Számos kórházunk gyönyörű, panorámás, ősfás területen fekszik. Ingatlanspekulánsok álma teljesülhet egy-egy ilyen telekrész megszerzésével, ahová lakóparkot, vagy bevásárlóközpontot építhetnek, akár a kórház egy részének bezárása árán is. Az önkormányzatok ellehetetlenítésével pedig a kormány rákényszeríti a helyhatóságokat arra, hogy akár bagóért szabaduljanak meg az egészségügyi intézményeiktől, amelyeket már nem bírnak működtetni.
Befolyásolt gyógyszerezés
Megnő a veszélye, hogy az egészségügyi intézmény új tulajdonosa – például egy gyógyszergyár – a kórházzal együtt piacot is vásárol termékeinek. Így ugyanis arra kényszerítheti az orvosokat, hogy az általa forgalmazott gyógyszert vagy berendezést használják.
Nem marad pénz az állami szolgáltatásra
A műveseállomások korábbi magánosítása javította az ellátás színvonalát: nincs várólista, korszerű berendezésekkel, jó körülmények között végzik a kezelést. Szerintük viszont ezt azzal érték el, hogy lobbierejükkel és monopolhelyzetükkel élve jó finanszírozást harcoltak ki maguknak. Ám a pénzt egy nagy kalapból osztják. Minél aránytalanabb az elosztás, annál kevesebb jut az állami kézben maradt szolgáltatásokra.

---

Visszaállamosítás

Magántőke nélkül nincs fejlődés



Beteghalál

Nem valódi privatizációról van szó

A felesleges részleg is a nyakukon marad