Járulékemelés, fizetős szolgáltatás
A vállalkozói privatizáció a legrosszabb megoldás az egészségügy fejlesztésére, mert a befektető nem pusztán megtérülésre hajt, de hasznot is akar. A profit pedig járulékemeléssel, vagy a betegek megsarcolásával, azaz az ellátás fizetőssé tételével garantálható. Egy szülésért ma a magánklinikákon elkérnek akár 500 ezer forintot is, könnyen lehet, hogy mindenkinek ennyit kell majd fizetnie, ha a privatizációt nem állítjuk le – mondták. Szakemberek túlzásnak tartják, hogy az alapellátást önkényesen fizetőssé lehetne tenni. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy a térítési díj bevezetésének számos bújtatott módja van. Példának okáért lehet olyan helyzetet teremteni, hogy azt vágják majd a beteg fejéhez a kórházban: sajnos csak kétágyas szobánk van napi ötezer forintért, ha az ingyenes szárnyba szeretne kerülni, akkor várni kell néhány hónapot.
Szegények és gazdagok kórháza
A Fidesz szerint egy magánbefektető csak azokat a részlegeket fejleszti a megszerzett egészségügyi intézményben, amelyekben majd térítési díj ellenében a gazdagokat kezeli. A többit hagyja lepusztulni, elsorvadni. Ezek lesznek a szegénykórházak és kórházi részlegek, ott kezelik majd azokat, akik nem tudnak fizetni az ellátásért. A jobb orvosokat is oda irányítják, ahol a gazdagokat kezelik.
Veszélyben a közszolgák
Az egészségügyi dolgozók elveszítik létbiztonságukat. Közalkalmazottból átminősülnek kiszolgáltatott alkalmazottá vagy kényszervállalkozóvá.
Telekspekuláció
Számos kórházunk gyönyörű, panorámás, ősfás területen fekszik. Ingatlanspekulánsok álma teljesülhet egy-egy ilyen telekrész megszerzésével, ahová lakóparkot, vagy bevásárlóközpontot építhetnek, akár a kórház egy részének bezárása árán is. Az önkormányzatok ellehetetlenítésével pedig a kormány rákényszeríti a helyhatóságokat arra, hogy akár bagóért szabaduljanak meg az egészségügyi intézményeiktől, amelyeket már nem bírnak működtetni.
Befolyásolt gyógyszerezés
Megnő a veszélye, hogy az egészségügyi intézmény új tulajdonosa – például egy gyógyszergyár – a kórházzal együtt piacot is vásárol termékeinek. Így ugyanis arra kényszerítheti az orvosokat, hogy az általa forgalmazott gyógyszert vagy berendezést használják.
Nem marad pénz az állami szolgáltatásra
A műveseállomások korábbi magánosítása javította az ellátás színvonalát: nincs várólista, korszerű berendezésekkel, jó körülmények között végzik a kezelést. Szerintük viszont ezt azzal érték el, hogy lobbierejükkel és monopolhelyzetükkel élve jó finanszírozást harcoltak ki maguknak. Ám a pénzt egy nagy kalapból osztják. Minél aránytalanabb az elosztás, annál kevesebb jut az állami kézben maradt szolgáltatásokra.
Visszaállamosítás
Az emberek nemcsak a privatizáció leállításáról mondanak véleményt december 5-én, hanem arról is, milyen tulajdonú egészségügyi intézményben kívánnak gyógyulni. A nép akaratát márpedig mindenképpen teljesíteni kell. Ez a gondolat vezetett ahhoz a bejelentéshez, hogy viszsza kell államosítani a már magánosított szolgáltatásokat, így a patikákat, a háziorvosi praxisokat, a műveseállomásokat és az egyházi intézményeket, ha az igen szavazatok kerülnek többségbe a hét végén.
Magántőke nélkül nincs fejlődés
Ötven évvel forgatjuk vissza az idő képzeletbeli kerekét, ha nem engedünk magántőkét az ágazatba. Bármely párt kormányozza az országot, az állami költségvetéstől nem remélhető elegendő forrás a szükséges fejlesztésekhez.
A büdzséből csak akkor lehetne több pénzt fordítani az egészségügyre, ha megemelnénk az adókat. A visszaállamosításra ráadásul az államnak komoly összegeket kellene költenie, ami tovább csökkentené a fejlesztésekre szánt szűkös keretet.
A korábban privatizált szolgáltatások, például a gyógyszertárak, a dialízisállomások, a háziorvosi praxisok pedig bizonyítják, hogy a vállalkozók jobb körülményeket, korszerűbb berendezéseket, gyorsabb ellátást garantálnak.
Beteghalál
Az állam képtelen lesz gazdaságosan működtetni és folyamatosan korszerűsíteni a „rászakadt” intézményeket, szolgáltatásokat, így káosz alakulhat ki. Példaként említik, hogy a műveseállomásokon nem jut majd megfelelő ellátáshoz minden páciens, lesznek, akik az életükkel fizetnek majd a változásért.
Nem valódi privatizációról van szó
Tévhit a telekspekuláció lehetősége, hiszen a tőkebevonás elsősorban nem valódi privatizációval történik. A befektetők általában nem tulajdonjogot, hanem csak működtetési jogot szeretnének vásárolni, ez esetben pedig nincs lehetőség a telek hasznosítására.
A felesleges részleg is a nyakukon marad
A privatizáció teljes tilalma azt is megakadályozná, hogy az egészségügyi intézmények a használaton kívüli épületeiket értékesítsék és a befolyt összegből más részlegeket fejlesszenek. Ez a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmányát, az önkormányzatiságot csorbítaná.
