Az ügyész a móri vádponttal folytatta perbeszédét tegnap a Fővárosi Bíróságon, mivel az egy héttel ezelőtt elrendelt nyomozáskiegészítés eredménytelen volt, a gyilkos fegyver ugyanis nem került elő. Kaiser Ede esetében a móri ügyben nyereségvágyból, több emberen, tettesként elkövetett emberölés, jelentős értékre, csoportosan és bűnszövetségben elkövetett rablás, súlyos testi sértés, lőfegyverrel, valamint kábítószerrel visszaélés miatt kérte a bűnösség megállapítását. Emiatt a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását indítványozta a bíróságnak. – Az ítéletnek a belső arányosságot kell tükröznie, de létezik egy határ, amikor ennek nincs jelentősége – mutatott rá az ügyész, utalva arra, hogy ha meglenne a tényleges elkövető, akkor is ilyen súlyú büntetést javasolna Kaiserre. Társára, Hajdú Lászlóra pedig húsz év körüli fegyházbüntetést kért. A másodrendű vádlott ugyanis bűnsegédként működött közre a móri bankrablásban, amikor fegyvereket és legalább 46 lőszert adott át Kaisernek és ismeretlen társának.
A vádbeszéd bevezetőjében az ügyész kifejtette: a nyomozó hatóságnak úgy kellett az ügyet felderítenie, hogy nem maradt túlélő vagy más szemtanú. Így a tettesek maguk után hagyott, meglehetősen szegényes nyomaiból, az áldozatok és a rajtuk keletkezett lövésnyomok elhelyezkedéséből kellett a legvalószínűbb forgatókönyvet összeállítani. Konkrét személyhez köthető nyom nem maradt a helyszínen – ismerte el az ügyész.
A harmadrendű vádlott, K. Attila hívta fel a figyelmet elsőként Kaiserre és Hajdúra, amikor részletes vallomást tett a rendőrségen. Elmondta a nyomozóknak, hogy Kaiser már 2000 óta tervezte a móri bank kirablását, s ezt évekkel később is napirenden tartotta mint azt a lehetőséget, amelyet bármikor „meg lehet csinálni”. K. Attila szerint szükségképpen elő is volt készítve ez a terv. Ennél többet ugyan a férfi nem tudott Kaiser terhére megfogalmazni, hacsak azt nem, hogy neki és barátnőjének homályosan utalt arra: a móri balhét nem Horváth Szilárd és Farkas Róbert követte el.
A Kaiser Ede alibijét érintő tanúk vallomásairól az ügyész kifejtette: azok ellentmondásosak, s utólagosan kreálták. A férfit a bankfiókban felismerő négy szemtanú nyilatkozatait értékelve a vádhatóság képviselője megállapította, Kaiser a rabláshoz parókát használt, hogy ne ismerjék fel, s ha kellett, elkezdett sántítani. Emiatt adtak a szemtanúk többféle személyleírást Kaiserről. De a felismertetési eljárásokban mindegyikük kiválasztotta a vádlottat.
Hajdú László ellen az ügyész csupán K. Attila vallomását és a vádlott zárkájában készült lehallgatás jegyzőkönyvét tudta felhozni. Ezek szerinte bizonyítják, hogy Hajdú László „orosz–ukrán vonal” segítségével szerzett fegyvert és legalább két és fél tár lőszert a bűncselekményhez.
Az ügyész Kaiser Ede esetében súlyosbító körülményként kérte értékelni, hogy a vádlottak közül leginkább ő rendezkedett be bűnözői életmódra, s a bűncselekmények elkövetésekor ő volt a szellemi vezér. Hajdú László pedig, bár tudata nem foghatta át a pusztítás számszerű mértékét, de tudnia kellett, hogy több ember életének a kioltása a cél, amikor a fegyvereket átadta vádlott-társának. A védőbeszéd pénteken, az elsőfokú ítélet pedig egy hét múlva hangzik el.
Agyhalottnak, Soros-ügynöknek nevezi saját EP-képviselőit Magyar Péter - itt az újabb hangfelvétel!