Miközben Németországban és Hollandiában az országos meteorológiai állomások működését teljes egészében az állam finanszírozza, addig nálunk a saját bevételek produkálására kényszerített Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) anyagi okokból kénytelen szakembereit elbocsátani és megfigyelőállomásait bezárni. Mindez történik akkor, amikor a klímaváltozás az egész világot foglalkoztatja.
Kénytelenek megszüntetni az ország egyetlen hegyvidéki – tehát az ember okozta hatásoktól mentes környezetben működő – megfigyelőállomását Kékestetőn – nyilatkozta korábban lapunknak Mersich Iván, az OMSZ elnöke. Elmondta: a farkasfai bázist már be is zárták, a balatoni viharjelző helyett pedig Budapestről továbbítják az adatokat.
A Kékestető ezentúl egy lesz az ország kilencven-egynéhány állomásából, ahol csak az automaták működnek – közölte az elnök. Vizuális észlelések nem lesznek. Azaz például mérik majd a hőmérsékletet, de a felhőzetről, a vízgőz növekedéséről, csökkenéséről nem lesznek adataik. Pedig a klímaváltozás lehetséges következményeinek előrejelzése mindenütt az eddiginél alaposabb elemzőmunkát követel. Ehhez pedig – esetünkben a Kárpát-medencei éghajlatváltozás kutatásához – a megfigyelések is hozzátartoznak. Hiszen az éghajlatváltozás nemcsak Észak-, hanem Közép-Európában is növelheti a szélsőséges időjárási jelenségek kockázatát. Mindezek ellenére azonban az OMSZ kénytelen tovább szűkíteni hálózatát, mert a megnyirbált állami források miatt az idén csupán 2,4 milliárd forintból kell gazdálkodnia, azaz 300 millió forinttal kevesebből, mint tavaly. Eközben a bérek hat százalékkal emelkedtek, és a 13. havi fizetést is kötelező kigazdálkodni. A központi költségvetésbe a korábbi öt százalék helyett az idén már a saját bevételek 15 százalékát kell visszafizetniük – jegyezte meg Mersich Iván.
Ezzel szemben a németországi és a hollandiai meteorológiai állomások minden költségét az állam állja, munkatársainak a léte nem függ a saját bevételeiktől. Hollandiában például az említett szolgálatnak egyenesen tilos üzleti tevékenységet végeznie. Magyarországon viszont a szolgálat – az állami finanszírozás mellett – köteles tetemes saját részt, nevezetesen egymilliárd forintnyi bevételt is produkálni. Ennek növelésére azonban nincs esély, hiszen az OMSZ által közzétett adatokat nemcsak magánemberek, hanem másodfelhasználóként működő vállalkozások is felhasználják. A szerzői jog védelme alá eső mérési eredményekből szép hasznot húznak úgy, hogy közben nem kell sokmilliós műszerekre költeniük. Elméletileg ugyan meg kellene vásárolniuk ezeket az adatokat, de nem teszik, a szerzői jog kérdését ugyanis eddig nem sikerült rendezni.
A 80-as években 24 személyzettel működő megfigyelőállomás volt Magyarországon, mindegyikért az OMSZ felelt. Ezek többsége mostanra megszűnt, már csak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Nagykanizsán, Pakson, Pécsett, Siófokon, Szegeden és Budapesten tart fenn ilyet az OMSZ. A honvédség kezelésébe tartozik a pápai, a szolnoki és a kecskeméti megfigyelőállomás, míg Mosonmagyaróváron az egyetem, Egerben pedig a főiskola működtet hasonlót. A meteorológiai szolgálat most kérte a Magyar Tudományos Akadémia meteorológiai tudományos bizottságát, hogy hívja fel a politikusok figyelmét az éghajlatváltozásra vonatkozó kutatások jelentőségére, hogy döntéseik meghozatalakor a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kaphassanak.
A meteorológiai szolgálatot felügyelő környezetvédelmi tárca illetékese a mai sajtótájékoztatóra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Drága lehet a mostani spórolás. Az időjárás várható változásának elemzése azért is elengedhetetlen, mert a jelenlegire épültek fel a különféle társadalmak – közölte a távirati irodával Mersich Iván. Hozzátette: az időjárást veszi figyelembe az utcák csatornáinak vízáteresztő keresztmetszete, a lakások szigetelése, a munkarend. Mindezek korrekciója súlyos megterhelést jelenthet a gazdaságnak. A változásra jó előre fel kell készülni. Ennek része például az új, szárazságtűrő növényfajták kinemesítése is, amelyeket az elsivatagosodó Alföldön lehet majd jó eredménnyel termeszteni a következő évtizedekben. A Kárpát-medence geopolitikailag előnytelen helyzetben van Európa térképén, de a természeti katasztrófák elkerülték. De vészhelyzet esetére a prognózisok készítéséről mégsem lehet lemondani. (MTI)
