Gyurcsány Hurvinyek

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek) a kettős népszavazással kapcsolatban egyebek mellett a következőket jelenti ki: „[…] A tervezett munkamegosztás értelmében a párt erős nemje mellett a kormány, amennyire lehet – teljesen persze nem lehetett –, megpróbált volna középen és semlegesnek maradni. Ám egyre inkább érződött: az MSZP álláspontja nem hallatszik elég erősen, és a választókat elbizonytalanítja és összezavarja ez a kettős szereposztás, úgyhogy a népszavazás előtti második héten eldőlt, nincs mese, fel kell adni az én »semleges nem« álláspontomat.”
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek) szavai mellé még egy idézet a tegnapi Népszabadságból. A lap a Szabadkán összeülő „kis Máért” kapcsán a következőt írja: „Radikális kisebbségi vezetők igen negatív álláspontot fogalmaztak meg a nemmel voksoló magyarországi szavazókkal, valamint az arra buzdító Gyurcsány-kormánnyal szemben.” Tehát a Gyurcsány (lásd még: Hurvinyek) -kormány a nemre buzdított, s ezt a miniszterelnök most nyilvánosan beismeri. Sőt büszke rá.
Az Alkotmánybíróság 52/1997. számú határozata kimondja, hogy a népszavazás mint a közvetlen hatalomgyakorlás formája a közvetett hatalomgyakorlás (képviseleti szerv) felett áll. A népszavazással kapcsolatban az Országgyűlés és még inkább a kormány végrehajtói szerepbe kényszerül, és köteles minden olyan cselekménytől tartózkodni, amely cselekmény a népszavazás eredményét befolyásolhatja. Idézetek a hivatkozott, 52/1997. (X. 14.) számú alkotmánybírósági határozatból: „[…] A kezdeményezés támogatottságának teljesülése automatikusan a képviseleti szerv fölé helyezi a közvetlen hatalomgyakorlást. […] a kötelező népszavazás mindegyik eleme az érdekelt választópolgárok befolyása alatt áll […] az ügy ura a közvetlen hatalomgyakorlás minden ismérvét tekintve a nép.” [A képviseleti szerveknek] „nincs lehetősége sem a kezdeményezés, sem a kikényszeríthetőség befolyásolására. Ellenkezőleg: köteles minden kiszolgáló, megvalósító cselekményt teljesíteni a szavazás megtartására, majd pedig annak eredménye szerint eljárni. E kötelessége nemcsak a szükséges eljárási tennivalókra terjed ki, hanem magában foglalja a tartózkodást is minden olyan döntéstől vagy mulasztástól, amely befolyásolná vagy meghiúsítaná a független és közvetlen hatalomgyakorlás megvalósítását, s köteles más szerveket is távol tartani ettől. A kötelező népszavazásnál ezeknek az intézményi garanciáknak arra kell szolgálniuk, hogy a nép általi hatalomgyakorlás erre az esetre vonatkozó lényeges ismérveit, a zavartalan közvetlenséget, különösen a népszavazás és az ahhoz szükséges eljárási folyamat képviseleti befolyástól való függetlenségét és önállóságát, továbbá elsőbbségét biztosítsák.” És végezetül: „A kötelező népszavazás garanciarendszere két elv uralma alatt áll: […] továbbá a kötelező népszavazás természetétől idegen, azt megzavaró beavatkozások kifejezett tilalma a közvetlen hatalomgyakorlás eljárási folyamata alatt. Az eljárás minden olyan pontján, ahol – elsősorban képviseleti szervek részéről – olyan döntés születik, amely a folyamatot megzavarhatja, sőt célba érését meghiúsíthatja, a bírói, illetőleg alkotmánybírósági jogorvoslat alkotmányos követelmény.” (Kiemelés tőlem – B. Zs.)
A demokrácia attól gyönyörű, hogy mindenki szabadon értelmezheti, magyarázhatja, vitathatja a törvényeket s a hatalmi ágak által kimondott, megalkotott jogszabályokat, határozatokat.
A demokrácia attól elviselhetetlen, hogy mindenki szabadon értelmezheti, magyarázhatja, vitathatja a törvényeket s a hatalmi ágak által kimondott, megalkotott jogszabályokat, határozatokat.
Mi most, szabadságunkból eredően, azt a következtetést vonjuk le, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek) megsértette az Alkotmánybíróság fent idézett határozatát, amikor úgy döntött, feladja kötelező semlegességét, és kormányával együtt nekilát a nem mellett kampányolni. S egy lépéssel tovább menve: emlékeznek még a televíziós vitára, amelyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek) állt szemben Tőkés Lászlóval, Duray Miklóssal és Ágoston Andrással? Nos, ott Gyurcsányt elhagyta a bátorság, s a vita egy adott pontján inába szállt a bátorsága. Az erkölcstelenség, a gazemberség és a hazugság amúgy mindig elgyávul, ha szemtől szemben találja magát az erkölccsel és az igazsággal. S amikor Gyurcsány (Hurvinyek) megfutamodott, nem merte a határon túli magyarok szemébe mondani a nemet. Helyette azt mondta: kéri a magyar szavazópolgárokat, hogy ne menjenek el szavazni.
Egy demokráciában a miniszterelnök jogfilozófiai és elvi síkon sem buzdíthat a szavazástól való távolmaradásra. De az Alkotmánybíróság fenti határozatának értelmében Gyurcsány (Hurvinyek) ezen kijelentése félremagyarázhatatlanul és megmagyarázhatatlanul kimeríti a jogsértés fogalmát. Mit is mond az Alkotmánybíróság? Azt, hogy a képviseleti szerveknek (Országgyűlés, kormány) kötelessége mindent megtenni azért, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás eszköze, vagyis a népszavazás megvalósulhasson. Megvalósulhasson és eredményes legyen. Aki a távolmaradásra buzdít, az ezt az elvet sérti meg. Tudom én, semmit sem számít, hogy Hurvinyek tesz a törvényességre. Kérdezem: semmit sem számít, hogy Hurvinyek tesz a törvényességre?
Új esztendő, új köntös, új, nagy interjú Hurvinyekkel. Így indít a Magyar Narancs. Nyilván nincs összefüggés az új, drágább külső, az alákérdezős, csontig benyaló interjú és a lap szülinapján a szerkesztőség munkatársaival vígan csocsózó miniszterelnök között. Rossz az, aki rosszra gondol. De pénz biztosan lesz, fiúk. Ne aggódjatok. Így tovább, ilyen puhán, és ilyen keményen.