„Én még ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik látta élőben és működésében a hagyományos parasztfalut, a termelőszövetkezet előtti falut. Össze tudom hasonlítani ezt mondjuk egy modern nagyvárosi lakótelep vagy akár egy mai magyar falu életével. Ég és föld a különbség a régiek javára…” – tűnődik Somogyi Győző, a Káli-medencében, Salföldön élő festőművész. A vele készült interjúkat adja közre Megélt aranykor – Salföldi beszélgetések Somogyi Győző festőművésszel című kötetében a kérdező, Kapiller Ferenc.
Somogyi a fővárosban született, képzőművészeti középiskolát, majd katolikus teológiát végzett. Sokáig dolgozott munkásként, majd papként. Végül három évtizeddel ezelőtt szakított a fővárossal, Salföldre költözött, ebbe a kis, akkoriban igencsak leromlott Balaton-felvidéki faluba. Itteni életéről, történelmi és művészeti nézeteiről beszélget vendégével a festő, aki a Káli-medencében folyó környezetvédő, hagyományápoló munka emblematikus alakjává lett.
Amit tesz, azt „rekonstrukciónak” nevezi. „Amit sikerült még helyreállítani, az a faluközösség. Az őslakosság maradékai meg az új betelepültek és részben a nyaralók között elég jó baráti viszony alakult ki. Falvanként feléledtek közösségi alkalmak, ünnepek, közösségi tevékenységek, összejövetelek, amelyek a régi jó falusi napokat idézik…” – mondja, de azt is hozzáteszi, hogy a gazdálkodást, az állattartást nem megélhetési kényszerből űzi. „Ez mind mint a művészi életforma része jelenik meg, magyarán nem a mezőgazdaság tart el minket, hanem mi tartjuk el művészi munkával az állatokat.” Somogyi Győző fő törekvései: az elveszett aranykor újraalkotása és megélése. „A jót és a szépet megeleveníteni, megélni… Nem leírni vagy – mint filozófiát és programot – előadni tudom ezt, hanem részben képeken, részben életben, a mindennapi életben ábrázolni. Megmutatni, hogy íme, emberek, hát itt az Isten országa köztetek, és ez az aranykor… Ez nem képzelődés. Ez itt, a Káli-medencében mindennapi valóság.”
A kötetben, amelyet a művész rajzai díszítenek, és alkotói a hetvenéves Ilia Mihálynak ajánlanak, Somogyi Győző elmélkedik még a modern civilizáció romboló hatásáról, gyermekkoráról és mestereiről, a Szent Koronáról, a világ szekularizált és szakrális szemléletéről. Végül kimondja: ahhoz, hogy a világ túlélje a mai zűrzavart, mindnyájunknak vissza kell találnunk a Teremtőhöz.
(Kapiller Ferenc: Megélt aranykor. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2004. Ármegjelölés nélkül)

Ha Pride, akkor el a kezekkel az MTA-tól!