A Petrikné Jakab Zsuzsát pénzek elsíbolásával gyanúsító nővérek, hivatkozva arra, hogy félnek az ápolási igazgatótól, aki közvetlen főnökük, nem kívántak nevüket vállalva lapunknak nyilatkozni a történtekről. Beosztotti kiszolgáltatottságukkal magyarázták azt is, miért csak majdnem négy év elteltével tették szóvá az ügyet, és miért nem tettek rendőrségi feljelentést, ha valóban rendszeresen megkárosították őket. Most viszont a tíz érintett ápoló bírósághoz kíván fordulni. A kórházhoz közel álló informátorunk szerint jegyzőkönyvbe mondták, hogy az ápolási igazgató negyven százalék jattot kért kollégáitól azért, hogy részt vehessenek a pluszpénzzel járó munkában, s ezt úgy kellett átengedniük, hogy a nekik járó pénznek csak a hatvan százalékát számlázhatták ki, a többi az igazgatónő zsebébe vándorolt. A vesztegetési ügyről szerettük volna megkérdezni az ápolási igazgatót is, ám ő többszöri kísérletünk ellenére sem volt elérhető lapzártáig.
A történet több mint négy évvel ezelőtt indult, ekkor kötötte ugyanis az első oktatási szerződést a Minőség 3 Bt.-vel az akkor még Berecz György vezette Kenézy-kórház. A megállapodás értelmében a belső képzéseket a bt. végezte, oktatóként pedig a kórház megfelelő szakképzettségű szakápolóit alkalmazta, akik ezáltal többletmunkához és többletkereseti lehetőséghez jutottak. A gond csak az volt, hogy a belső képzésekért az ugyanezen bt. kültagjaként jegyzett Petrikné Jakab Zsuzsa ápolási igazgató volt a kórházban a felelős, aki így gyakorlatilag saját magával szerződött az általa szükségesnek ítélt tanfolyamok szervezésére. A botrány bármikor kipattanhatott volna, ám mégsem lett belőle ügy csak tavaly ősszel. A tavaly év végén kinevezett Gy. Kiss Gyula főigazgató lapunknak adott tájékoztatása szerint azért csak akkor, mert októberben került a kezébe a visszaélésre lehetőséget nyújtó szerződés, illetve ekkor tájékoztatták arról is, hogy a képzések óradíja körül valami nincs rendben. Amint mondta, az információ birtokában azonnal vizsgálatot kezdeményezett, amit azt követően, hogy a novemberi közgyűlésen visszaélés gyanújáról tájékoztatást kapott, a fenntartó lefolytatott. Az ellenőrzés során feltárt konkrét tényekről Gy. Kiss Gyula nem kívánt nyilatkozni, ám azt elmondta, az ápolási igazgatóval szemben nincs jogosultsága eljárni, mert a kórház felső vezetésének munkáltatói jogait nem ő, hanem a megyei önkormányzat gyakorolja. Ugyanakkor elismerte: ő a felelős a kórház működéséért, és hozzáfűzte, kötelessége megvizsgálni, mennyivel tartozik a kórház a nővéreknek.
A kórház presztízsét lejárató vesztegetési ügyet többen politikai töltetűnek vélik Debrecenben. A feltételezésnek alapot adhat, hogy a gyanú közszereplőt érint, ugyanis Petrikné Jakab Zsuzsa az MSZP debreceni városi elnökségének tagjaként aktív szerepet vállal Debrecen közéletében. Szocialistákhoz közel álló információforrásunk szerint Juhászné Lévai Katalin MSZP-s megyei közgyűlési elnök, volt megyei pártelnök szűkebb köréhez tartozik, annak egészségpolitikai tanácsadójaként tartják számon, és azt feltételezik, hogy a kórház többi vezetőjét megkerülve ápolja kapcsolatait a fenntartóval. A Kenézy-kórházban is közszájon forgó bennfentességről szerettük volna megkérdezni Juhásznét is, ám lapzártáig őt sem sikerült utolérnünk. Így kénytelenek vagyunk egy laptársunknak adott nyilatkozatára hagyatkozni, miszerint az ápolási igazgató férje által vezetett bt. a szerződésnek megfelelően szervezte meg a képzéseket, ezért jogosan vette fel a megbízási díjakat, a kórházat pedig anyagi kár nem érte. Az, hogy a befolyt összegből mennyit fizetett ki a bt. az oktatóknak, akik egyébként a Kenézy-kórház alkalmazásában lévő dolgozók, és mint ilyenek, a bt.-tulajdonos ápolási igazgató beosztottjai, a közgyűlés elnöke szerint nem tartozik sem a kórházra, sem a fenntartóra. Az elszámolási vitát szerinte megoldhatják a dolgozók polgári peres eljárásban.
Egy másik vélemény szerint az ügyet kipattantó Gy. Kiss Gyula kívánta a figyelmet elterelni arról, hogy rendszeresen nem hajtotta végre a fenntartó utasításait, nem készítette el időre a kórház gazdálkodásának hatékonyabbá tételéről szóló tervezetet, és „fegyelmi közeli” helyzetbe került. Ennek az olvasatnak alapot ad, hogy Gy. Kiss decemberben valóban kapott egy írásbeli figyelmeztetést azért, mert a labor, illetve a fogászat magánosításához szükséges pályázati kiírásokat nem készítette el időre. Az MSZP megyei frakciójához közel álló forrásaink szerint ez is csak ürügy: Juhászné Lévai Katalin megyei elnök soha nem szívelte Gy. Kiss Gyulát, csak kényszerből fogadta el személyét, mert az egyébként köztiszteletben álló orvos Oláh Lajos megyei pártelnök jelöltje, aki Juhásznét követte a megyei elnöki székben, s aki mint ilyen, Juhászné legnagyobb politikai ellenlábasának számít. Eszerint bár a valódi célpont a főigazgató, mellékes haszonként többeknek jól jöhet a vesztegetés gyanújába keveredett Petrikné feláldozása is: az ápolási igazgatói állásra ugyanis pályázik a Gy. Kiss Gyulát megszavazó szocialista frakció azóta országgyűlési képviselővé lett tagjának rokona, csakúgy, mint a hajdúsámsoni polgármester atyafisága. Utóbbi támogatójaként Juhászné Lévai Katalint emlegetik, aki a rossz nyelvek szerint a hajdúsámsoni körzetben kíván indulni a 2006. évi választásokon.
Az ügy pikantériájához tartozik, hogy a szocialisták háza táján kirobbant szaftos botrányt minden valószínűség szerint az ellenzéknek kell megoldania. A kinevezendő vizsgálati biztos ugyanis híreink szerint a megyei Fidesz–MDF-frakció soraiból fog kikerülni.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
