A hajdú-bihari szocialisták közül tizenketten tegnap levélben fordultak az MSZP elnökségéhez azzal a kéréssel, hogy tájékoztassák őket: maradhat-e Oláh Lajos a megyei szervezet elnöke vagy nem – tudta meg a Magyar Nemzet. A kérdés azért merült fel, mert a politikus pártigazgatóvá választását követően Juhász Ferenc, Hajdú-Bihar megyéért felelős MSZP-alelnök azt közölte levélben a megyei szervezettel, hogy a pártigazgatóság és a megyei elnökség összeférhetetlenségét 2005. január 28-ig meg kell szüntetni, ám Oláh mind ez idáig nem jelezte, hogy valamelyik posztjáról le kívánna mondani.
Oláh Lajos az ügy kapcsán úgy vélekedett, semmiféle összeférhetetlenség nincs a két poszt között, hiszen miniszterek is lehetnek elnökségi tagok, illetve államtitkárokat is megválaszthatnak megyei elnöknek. Arról, hogy lemond-e a megyei elnökségről vagy sem, nem kívánt nyilatkozni, viszont hangsúlyozta: örül annak, hogy a megyei választmány és az elnökség, illetve a hatvan alapszervezet jó része az általa képviselt megújulás mögött sorakozott fel. Szerinte azok fordultak az elnökséghez, akik két évvel ezelőtt politikai alkalmatlanságuk miatt kikerültek a vezetésből.
Oláh Lajost 2002-ben választották az MSZP hajdú-bihari elnökévé, tavaly szeptemberben újraválasztották, majd pártigazgató lett. A megyei tisztújítás körüli indulatok egyébként máig nem csitulnak: sokan nem értik ugyanis, hogyan gyarapodhatott minden előzmény nélkül a hajdú-bihari tagság több mint száz fővel a választási kampány idején. Hajdúhadházon például a helyi pártvezetés szóvá tette, hogy egyik napról a másikra megalakult egy hetvenfős alapszervezet a településen, ám ennek semmilyen dokumentációja nem jutott el a hozzájuk. Hasonló eset történt 2002-ben, amikor Derecskén alakult új alapszervezet. A pártszervezésért az a Gurzó László volt a felelős, aki a szeptemberi tisztújításon szervezési alelnök lett, s akit többen Oláh utódjaként emlegetnek a hajdúsági pártelnöki székben. Az Oláh Lajoshoz közel álló informátorunk szerint viszont a megyei elnök nem tartja alkalmas utódnak a földesi illetőségű Gurzót, és inkább arra törekszik, hogy pártelnöki tisztét megőrizze a pártigazgatóság mellett.
A megyei elnök személye körüli bizonytalanság kihat más szervezetekre, így a debreceni pártvezetésre is. Többen úgy vélik, Oláh Lajos erőszakos fellépésének köszönhető, hogy az őszi tisztújításon megválasztott Kállai Gábort visszahívták a debreceni elnöki székből, s helyére a megyei egyeztető és etikai bizottság állásfoglalása alapján Kurucsó Pétert, Kállai ellenfelét ültették. A döntés kapcsán a szavazatszámláló bizottság egy tagja január elején bírósághoz fordult, mert a választás eredményének megmásításával véleménye szerint a bizottság tisztességét vonták kétségbe.
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország