Mint lapunk beszámolt róla, a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat jogutódjaként működő és Boross Péter volt miniszterelnök személyéhez köthető részvénytársaság a IX. kerületi önkormányzattal jogvitába keveredett, mert a piacinál jóval alacsonyabb áron bérelnek vendéglátóhelyeket, amelyeket aztán lényegesen magasabb díjazásért adnak tovább bérbe alvállalkozóknak. A Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat – amelynek akkori igazgatója Boross Péter volt – még 1988-ban hozta létre az Országépítő Alapítványt a Kárpát-medencei magyar kultúra támogatására. Az alapítvány kuratóriumában olyan személyiségek kaptak helyet, mint Göncz Árpád és Antall József. A vendéglátó-vállalat a nyolcvanas évek legvégén átalakult Gastorg Rt.-vé, amelynek szintén Boross Péter volt az ügyvezetője 1990-ig. Az alapítvány kuratóriumában 1990-től már nem vállalt tisztséget a miniszterelnökké megválasztott Antall József s az új államfő, Göncz Árpád sem. Boross Péter 1990-ig a kuratórium elnökeként, 1990 novemberétől tagjaként tevékenykedik.
Mint Makovecz Imre kérdésünkre elmondta, sajnos az Országépítő Alapítvány nem rendelkezik komoly pénzösszegek felett. Bankszámlájukon jelen pillanatban alig több mint ezerhatszáz forint található, s így szinte semmilyen lehetőségük nincs eddigi sikeres tevékenységük folytatására. Merthogy az alapítvány tizenhét év alatt 65,5 millió forint erejéig több mint ezer pályázatot díjazott, többek közt gyermekeknek rendeztek ismeretterjesztő táborokat, a millennium éveiben pedig száztizennyolc faragott emlékfát állítottak, s a pályamunkákat lehetőség szerint könyv alakban is megjelentették. A kimutatások szerint 2002 volt a fordulópont: míg az évben 3,675 millió forintot tudtak szétosztani a pályázók között, 2003-ban már csak 430 ezer forintot, tavaly pedig csupán 420 ezret voltak képesek folyósítani. A jeles építész arra is kitért: nemhogy ingatlan- és egyéb vagyonuk, de még számítógépük sincsen. Mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a Magyar Nemzet arról számolt be: a részvénytársaság tavalyi közgyűlési adatai szerint mintegy 90 millió forintos tőkével bír, a szinte kizárólagos tulajdonos pedig éppen az Országépítő Alapítvány az érvényes cégbírósági adatok, illetve a cégadattár alapján.
Makovecz Imre felháborítónak tartja, hogy nevét összefüggésbe hozzák a Gastorg-féle bérleti szerződések és manipulációk világával. Az építész kifejtette: neki, aki 1990 óta a kuratóriumi elnöki posztot tölti be, nem is lehet feladata, hogy vizsgálja, az alapítványhoz honnan és milyen pénz érkezik. A kuratóriumnak, mint minden alapítványnál, az alapító okiratban szereplő célok teljesüléséért kell felelnie. Az alapító ugyanis nem szólhat bele a kuratórium döntéseibe, a kuratórium viszont nem vizsgálhatja az alapító tevékenységét. Mindenképpen koncepciós eljárásnak tartja, hogy nevét összehozzák olyan üzelmekkel, amelyekre nem lehet rálátása, még kevésbé befolyása. Makovecz Imre hangsúlyozta: egyre szomorúbb és kínosabb, hogy tömegével kapja a telefonokat, amelyben határon túli szervezetek, magánszemélyek forrást igényelnek fontos, nemzeti megmaradásukat elősegítő célokra, s neki azt kell válaszolnia, nem tudják nyújtani az alapítványi támogatást. Nem igaz tehát az az állítás, amely szerint az alapítvány több tíz millió forintos vagyonnal rendelkezik. Hozzáfűzte: nem arról híres, hogy sumák módon máshol privatizált pénzekkel manipuláljon. Arról ismerik, hogy Románia vagy Szlovénia területén is ingyen munkálkodik építészként és építőként. Márpedig ez anynyit jelent, hogy ha öt emberével fél éven keresztül dolgozik egy templomon, akkor ő állja a fizetésüket, a társadalombiztosítási járulékot és az áfát is.
Boross Péter egykori miniszterelnök nemrégiben egy televíziós interjúban úgy nyilatkozott: a Gastorg Rt. kimondottan az Országépítő Alapítványban foglalt nemzeti célok támogatására jött létre. A mi kérdésünk viszont az: ha ez ma is így van, vajon miért csak egyre szűkösebb támogatásban tudta részesíteni a busás haszonnal működő rt. az általa alapított szervezetet? Az alapítvány kimutatása szerint ugyanis évek óta egyre csökkenő mértékben tudtak pénzeszközöket fordítani a pályázókra. Makovecz Imre is úgy látja, hogy Boross Péter az inkriminált interjúban a hisztériás tiltakozáson kívül semmilyen tartalmi elemmel nem tudott szolgálni, csupán „gonosz lelkek támadását” emlegette. Az építésznek nincs információja arról, hogy Borossnak milyen kapcsolata van a Gastorggal, sosem kérdezte, a volt kormányfő pedig nem mondta. Makovecz ismételten hangsúlyozta: neki mint kuratóriumi elnöknek ez nem is lehetett a tiszte, csak a befolyt összegek becsületes felhasználása. Ami viszont tény: Boross Péteren kívül semmilyen személyi átfedés, kapcsolat nem lelhető fel a Gastorg Rt. és az Országépítő Alapítvány között.
Továbbra is nyitott azonban a kérdés: ki jelentette be az Országépítő Alapítványt a Fővárosi Cégbíróságon mint a Gastorg Rt. főrészvényesét? A részvénytársaság ugyanis nyilvánvalóan nyereséges cég, az alapítványhoz mint tulajdonoshoz viszont a jelek szerint nem jutottak el a bevételek. Makovecz Imre kérdésünkre kijelentette: nem volt tudomása arról, hogy a Gastorg Rt. az Országépítő Alapítvány tulajdona. A kuratóriumi elnök fontolgatja, hogy feljelentést tesz, miután tájékozódik az ügyben.
Kis befektetés, nagy jövedelem. Mint ahogy lapunk beszámolt róla, 445 millió forintos tartozást halmozott fel a ferencvárosi önkormányzattal szemben az exminiszterelnökhöz is köthető részvénytársaság, s emiatt koalíciós válság robbant ki a városrész vezetésében. A részvénytársaság huszonhat keresett fekvésű ingatlant, forgalmas vendéglátóhelyet bérel a kilencedik kerületi önkormányzattól, amelyekért több mint tíz évvel ezelőtt megállapított bérleti díjakat fizet csupán, holott az alvállalkozóktól már piaci díjat kasszíroz. Az önkormányzat 1991-ben indított pert a cég ellen, s ez 1994-ben egyezséggel zárult. Csakhamar azonban újrakezdődött a procedúra, mert a kerületi önkormányzat úgy vélte, a Gastorg nem volt hajlandó a valós piaci bérleti díj megfizetésére. A bíróság rövidesen dönteni fog a mintegy 445 millió forintos önkormányzati követelésről. Az ügy legutóbbi fejleménye: a kerület SZDSZ-es polgármestere több hatáskört is elvont az MSZP-s alpolgármestertől, aki százmillió forintban akart megegyezni az elvárt 445 millió forint helyett a Gastorg Rt.-vel.