Azt mondta, 2005 a környezetvédelem éve lesz, többek között a Vásárhelyi-tervre is milliárdokat költenek. Emlékszünk rá azonban, hogy a tiszai árvízvédelemre tavaly is nyolcmilliárdot ígértek, végül mégis kevesebb mint húszmillió forintot költöttek a kivitelezésre.
– A többi pénz felhasználható az idén. A vízügyi beruházásokra jellemző, hogy igen hosszadalmasak, s ritka, hogy a rájuk szánt összeget abban az évben el is költik, amikor az a költségvetésben szerepel.
– Azt állítja, hogy alaptalan a gyanú, miszerint az üres államkaszszát akarták ily módon kímélni?
– Szó sincs ilyesmiről. A Vásárhelyi-terv nagyon összetett. Hoszszan sorolhatnám, hogy milyen bonyolult előkészítésre van szükség. Márpedig a részletes tervezés csak a tavalyi évben kezdődhetett meg. Az Orbán-kabinet ugyan kidolgozta az átfogó koncepciót, de az előkészítést nem kezdte meg.
– Mi a véleménye arról, hogy Wekler Ferenc volt parlamenti alelnök, újabban az atomtemető felépítésének kormánybiztosa egy tanulmányban azt javasolta: Pécs mellett helyezzék el a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékait?
– Wekler Ferenc nagyon aktív volt ebben a tárgykörben a rendszerváltás környékén. Jól ismeri tehát a problémát és a környéket. Arról nincs információm, hogy milyen megközelítést fog alkalmazni és mit kíván tenni az ügyben.
– Helyes, ha Pécsre kerül ez a hulladék?
– Azt, hogy Pécsre kerüljön-e, vagy Bátaapátiba, vagy Bodára, vagy más helyszínre, szakmai öszszehasonlító vizsgálatokkal kell eldönteni. Tehát én nem tudom megmondani, hogy a volt uránbánya alkalmas-e hulladék befogadására, vagy valahol építeni kellene egy megfelelő, biztonságos tárolóhelyet. Egy biztos: a környezetvédelmi miniszternek az a felelőssége, hogy ha bármilyen beruházás folyik, azt alkalmas hatástanulmányokkal vizsgáltassa meg, s a hatóságok az érvényes jogszabályok alapján a legnagyobb körültekintéssel járjanak el.
– Az osztrákok ismét elszenynyezték a Rábát, Ukrajnából pedig több ízben úszott le hosszú szemétszőnyeg a Tiszán, a szaktárca mégis tehetetlen az efféle ökológiai agreszszióval szemben. Osztja-e forrásaim véleményét, miszerint hiába a zöldtárca kiállása, a hazai diplomácia semmit nem tesz a magyar környezetvédelmi érdek érvényesítéséért?
– Én nem érzem ezt, sőt azt látom, hogy a külügyi tárca jó partner például a bősi vízlépcsőügyben és a verespataki bányanyitás elleni fellépésben is. Hozzá kell ehhez tenni, hogy ami egy belpolitikai vitában mindennapos, az egy diplomata számára falrengetően lehetetlen módszer. Természetesen lehet kísérleteket tenni, de a jog lehetőségei és az emberi vágyak nem mindig egyeznek. Jó példa a ciánszennyezés esete. Az akkori kormányzat hiába indított eljárásokat, azok eredménye gyakorlatilag a nullával egyenlő. A magam részéről ugyanakkor nagyon komoly környezetdiplomáciai sikerként könyvelem el az elmúlt két esztendő eredményeit. Például azt, hogy sikerült Romániával aláírni az új határvízi egyezményt.
– Most, hogy egy szaktekintélyekből álló bizottság megállapította, a Zengő helyett van más alkalmas helyszín a NATO-lokátor felépítésére, nem látja úgy, hogy a környezethatóság térfelére pattant a labda, s ideje nemet mondani a mecseki tervre, egyben lezárni az egész cirkuszt?
– Ez megint egy politikai kérdés, amely szemben áll a szakhatóság jogilag szabályozott normális ügyrendjével. A bizottság jelentése egy politikai háttérelemzés, amelynek a megállapítása az volt, hogy más helyszíneken is ki lehet építeni a radarállomást, igaz, katonai szempontból kisebb hatékonyság mellett. Azt is kimondták, hogy a Zengő természetvédelmi szempontból a legrosszabb megoldás.
– Személy szerint ellenzi-e a zengői csúcs beépítését?
– Az erdei út megépítése elpusztítana sok hektárt abból a védett vegetációból, amely a Zengő oldalán az igazi értéket jelenti. Ez nem megengedhető, erre nagyon határozottan nemet kell mondani. Egy beruházás, amely egy európai jelentőségű védett területből ekkora részt tarolna le, elfogadhatatlan.
2005 Magyarország zöldéve lesz? Persányi Miklós az idei esztendő feladatai közül három fő csoportot emelt ki tegnapi sajtótájékoztatóján. Az első, amely a „hulladékforradalom” elnevezést kapta, az idén az ígéretek szerint gőzerővel folyó lakossági hulladékkezelési fejlesztéseket takarja. Emellett előírják például az elhasznált gépkocsik újrahasznosítását és az elemek, akkumulátorok összegyűjtését. A „biztonságos környezet” pont alá a Vásárhelyi-terv kivitelezését, a szennyvízberuházások folytatását és az ivóvíz minőségének javítását sorolta. A „barátságos természetvédelem” szlogen pedig a nemzeti parkok új funkcióját fedi: ezeknek a szervezeteknek ezentúl a természeti látnivalók széles körű bemutatása lesz a fő feladatuk a természetőr-hálózat fenntartása mellett.
