Tavaly véglegesítette az Európai Unió Tanácsa azt a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében hozott kerethatározatot, amelynek az első mondata mindent elárul a jogalkotók félelmeiről és céljáról: „A tiltott kábítószer-kereskedelem veszélyezteti az Európai Unió polgárainak egészségét, biztonságát és életminőségét, valamint a tagállamok törvényes gazdaságát, stabilitását és biztonságát.”
A Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője, Czine Ágnes lapunknak elmondta: azért fontos az EU-nak a drogkereskedelem elleni egységes fellépés, mert a világ országai GDP-jének (az egy főre jutó bruttó nemzeti összterméknek) egy-három százaléka a pénzmosásból származik, amelynek alapbűncselekménye a kábítószer-kereskedelem. És ez egyre nagyobb méreteket ölt világszerte – tette hozzá Czine Ágnes. A kerethatározat alapján a bűnözők az EU-ban nem úszhatják majd meg a felelősségre vonást. Erre garancia, hogy az egységes és minden tagállamra kötelező szabályrendszer részletesen kifejti az elkövetett bűncselekmények szankcióit. A büntetéseknek arányosnak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, valamint magukba kell foglalniuk a szabadságvesztést is.
*
Czine Ágnes szerint a határozat szigorára utal még a nálunk már régóta létező lehetőség, hogy a kábítószer-kereskedelemből származó vagyont el lehet kobozni. Vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor a befolyt összeg értékével megegyező tulajdont kobozhatják el. Külön fejezet foglalkozik a bűncselekmények részesi magatartásának büntethetőségével is – emelte ki a kollégiumvezető. Ez azt jelenti, hogy a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő felbujtást, a bűnsegédséget és a kísérletet is büntetni kell, ugyanúgy, mint ahogy hazánk jogrendszerében.
A gyakorlat azonban korántsem olyan gördülékeny, mint ahogyan azt a jogalkotók elképzelik. A Nemzeti Nyomozó Iroda kábítószer elleni osztályának vezetője, Oláh Miklós alezredes lapunkat arról tájékoztatta, hogy nem tud olyan ügyről, amikor drogkereskedelemből származó vagyont koboztak volna el Magyarországon. Nehéz felderíteni ugyanis a pénz eredetét, s a más névre átíratott tulajdont sem könnyű megtalálni. Ezzel együtt vannak pénzmosásra utaló adatok egyes drogkereskedelem miatt folytatott eljárásokban, de arra sem volt még példa, hogy ez megjelent volna a vádiratban. A kábítószerrel foglalkozó bűnszervezetek – még mielőtt eljárás indul ellenük – eltüntetik pénzeszközeiket. Ugyanazok állnak mögöttük, akik legális vállalkozásoknak dolgoznak. A fellépés ellenük összetett feladat, amelyhez sokkal jobban képzett szakemberekre lenne szükség. Nem mindegy ugyanis, milyen bizonyítékokat kell összegyűjteni ahhoz, hogy a bűnszervezet létrehozását és működtetését bizonyítani lehessen.
EU-csatlakozásunk óta Magyarországon is megállapítható a jogi személyek büntetőjogi felelőssége, a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő bűncselekmények szabályozásában mégsem vetődött fel ez a lehetőség. A kerethatározat két cikkelyt szentel a témának, amelyhez főleg a kábítószer-alapanyagokkal – amelyekből gyógyszerek is készülnek – való visszaélés kapcsolódik. Oláh Miklós elmondta: ezek kereskedelme és gyártása csak szigorúan ellenőrzött keretek között működik. Ha egy gyógyszergyártó vagy patika az ellenőrzött anyagokkal összefüggő szabályokat megszegi, akkor pénzbírsággal büntetik. Nagy tétel esetén – amely forgalmazásnak bizonyulhat – már büntetőeljárás indul a cég ellen.
Hallgat Magyar Péter arról, hogy melyik EP-képviselője agyhalott, melyik alkalmatlan, melyik Soros-ügynök