A várpalotai égető ellen tüntetnek

Népszavazással szeretnék rávenni Várpalota vezetését, hogy minősítsék zöldövezetnek a hőerőmű területét, amely a Magyar Villamos Művek tulajdonában van, s ahová az önkormányzati többség egyetértésével szemétégetőt építene egy konzorcium.

Sarusi Mihály
2005. 02. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megmozdulást szervez holnap nemrég alakult Egészséges Palotáért Egyesület a népszavazási kezdeményezésről döntő képviselő-testületi ülés idejére a városháza elé. Ők azt az álláspontot képviselik: népszavazásnak kellene döntenie az inotai szemétégetőről és az ugyanott lévő meddőhányó veszélyeshulladék-lerakóvá alakításáról. A Közép-Duna-vidéki Hulladékgazdálkodási Társaság beruházása a helyi egészség- és környezetvédők szerint veszélyezteti a 22 ezres település lakosságát.
Mint Fakász Tamás építészmérnök, városi képviselő, a környezetvédő szervezet megalapításának a kezdeményezője lapunknak elmondta, a Dunaföldvártól Esztergomig terjedő területen 160 település által alapított konzorcium az említett társaság. A tömörülés több mint másfél száz falu és város hulladékát kezelné. Az évi mintegy 270 ezer tonna szemétből várhatóan 50-70 ezer tonnát újrahasznosítanának, 100-120 ezer tonnát több helyen lerakóban helyeznének el, 100 ezer tonnát Várpalotán égetnének el, s a körülbelül 30 ezer tonna veszélyes hulladéknak számító salak pedig az ugyanott lévő meddőhányóba kerülne.
– Elegük van a várpalotaiaknak abból a környezetterhelésből, amely az elmúlt negyven-ötven évben a várost és lakóit sújtotta, és sújtja ma is. Nincs szükség erre az újabb környezeti terhelésre – fogalmazott a képviselő. A népszavazási kezdeményezés csak áttételesen szól a szemétégetőről, ugyanis építéséről a város nem határozhat, ám a területnek a városrendezési tervben való átminősítése, zöldövezetbe sorolása megakadályozhatná a beruházást. Az égetőműpártiak érvei élén az a 800 millió forint áll, amelyet a beruházótól kapna Palota „egyszeri ellentételezésként”, kártérítésként, s a város utcáira, ligeteire, közműveire költhetnék.
– A testület egyszer már elutasította a kezdeményezést, s azóta lényegi változás nem történt – magyarázta érdeklődésünkre Várpalota polgármestere, Leszkovszki Tibor. – A civil szervezet céljaival egyetértek. Azt viszont nem értem, hogy lehet összekötni első demonstrációjukat a népszavazással, amely csak indirekt módon foglalkozhat a beruházással – mondta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.