Több mint 3300 milliárd forinttal nőtt hazánk államadóssága a kormányváltás óta – derül ki a Pénzügyminisztérium legújabb tájékoztatójából, amely szerint 2004. december végére az államadósság mértéke elérte a 11 592 milliárd forintot. Az államadóssággal együtt folyamatosan nőttek a törlesztési terhek is: a pénzügyi tárca jelentésének értelmében tavaly csupán kamattörlesztésre és adósságszolgálatra 889 milliárd forintot kellett elkölteni. Nem biztatnak az idei kilátások sem, hiszen a kamatkiadások terheire 868 milliárd forint kötelezettséget határozott meg a 2005-ös költségvetés. Az államadósság kérdése múlt hét végén azért került ismét a figyelem középpontjába, mert kiderült: Magyarország – megháromszorozva a decemberben bejelentett, 500 millió dollárban tervezett kibocsátás összegét – másfél milliárd dollár értékű nemzetközi kötvényt bocsátott ki tíz évre. A tranzakció hazánk idén lejáró államadósságainak visszafizetésére szolgál. Az ügylettel kapcsolatban Draskovics Tibor kijelentette: az idén összesen 3-3,5 milliárd euró értékű kötvényt bocsát ki hazánk. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke a múlt heti kibocsátással kapcsolatban elismerte: a decemberi tervek valóban 500 millió dollár értékű kötvény meghirdetéséről szóltak, ám olyan nagy volt az érdeklődés a magyar kötvények iránt, hogy igen kedvező feltételekkel lehetett azokat kibocsátani.
A most közölt összegek nem mutatnak javulást, ugyanis hazánk államadósságának tavalyi finanszírozási tervében összesen hárommilliárd euró külföldről történő forrásbevonás szerepelt, amely egymilliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbi igényt.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa elmondta: az elmúlt években megfordult a GDP-arányos államadósság alakulásának trendje, és az adósság erőteljes növekedésnek indult. – Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a tavalyi év végére az államadósság GDP-ben kifejezett mutatója elérte az 59,9 százalékot, azaz vészesen megközelítette a maastrichti követelményekben előírt 60 százalékos maximumértéket – jelentette ki a kutató, aki hangsúlyozta: az idei évben átlépjük ezt a határt is, így még sürgetőbbé vált a költségvetés hiányának mielőbbi lefaragása. Bartha szerint alapvető fontosságú kérdés, hogy mennyire lesz tartós az államadósság növekedése, illetve hogy ez a folyamat milyen jövőbeli terhet ró a magyar gazdaságra. – Immár úgy tűnik, hogy 2008-ban – amikorra hazánknak teljesítenie kellene a maastrichti előírásokat – nemcsak a magas költségvetési hiánnyal, de az államadóssággal is gondok lehetnek – fogalmazott Bartha.
Az államadósság idei alakulásáról szólva Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly szeptemberben az államadósság GDP-arányos mértéke már elérte az 59,9 százalékot, azaz vészesen megközelítette az uniós követelményekben megfogalmazott 60 százalékos maximumot. A jegybankelnök szerint az idei év első felében Magyarország államadóssága túllépi ezt a küszöbértéket is.

Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán