Úgy vélekedett az Auguszta-programról Vojnik Mária egészségügyi államtitkár: eszköz arra, hogy csökkentse Kelet-Magyarország gazdasági lemaradását Nyugat-Magyarországhoz, illetve a központi régióhoz képest. Felméréseik szerint ugyanis a befektetők nem kis részben azért nem kívánnak a Tiszától keletre beruházni, mert ott az országos átlagnál jóval magasabb a táppénzes napok száma. Az államtitkár szerint az észak-alföldi és az észak-magyarországi régió elemi érdeke, hogy ez a kép gyökeresen megváltozzon, javuljon az emberek egészségi állapota s ezzel a régió versenyképessége. Ezért szorgalmazták, hogy az Európa-terv legjelentősebb projektje s egyben a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb egészségügyi beruházása ebben a térségben valósuljon meg. A programot kilencmilliárd forinttal támogatja az Európai Unió, az állami támogatás 1,8 milliárd forint, a Debreceni Egyetem Orvosi és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) pedig 1,32 milliárd forinttal kell hozzájárulnia a program megvalósításához. Az Auguszta-program két fő részből áll: a megelőzést, illetve helyzetfelmérést szolgáló egészségobszervatórium megszervezéséből és egy komplex intenzív gyógyítóközpont létrehozásából. Utóbbi kivitelezését nyáron kezdik, s legkésőbb 2007 szeptemberében át is adják a betegeknek.
A legkorszerűbb gyógyító és megelőző technikák mielőbbi meghonosítására égető szükség is van, mert ahogy Ádány Róza professzor, a DEOEC népegészségügyi iskolájának igazgatója elmondta: a statisztikák évek óta változatlanul tragikus képet festenek. Azt mutatják, hogy Észak-Magyarország és az Észak-Alföld minden más térségnél jobban megszenvedte a rendszerváltozást követően megindult elhúzódó gazdasági válságot. Ebben a hat megyében a legnagyobb a munkanélküliség és a pénztelenség, a legszembetűnőbb a perspektívátlanság, s ezekre a súlyos problémákra itt adják az emberek a legéletellenesebb válaszokat. Az országos átlagnál jóval magasabb a nők és a fiatalkorúak cigaretta- és italfogyasztása, s hasonlóan magas a kedvezőtlen társadalmi helyzete elől alkoholba, dohányzásba menekülő férfilakosság aránya is. A régióban külön figyelmet kell szentelni a még több hátránnyal s így még nagyobb egészségügyi kockázatokkal terhelt roma lakosság életminőségének a vizsgálatára, illetve annak kutatására, hogyan lehetne a kedvezőtlen mutatókon érdemben változtatni. A társadalmi beilleszkedés kudarca, a sikertelenség, a kitaszítottság okozta stressz ugyanis alkohollal és cigarettázással párosulva többszörösére növeli a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, illetve a daganatok kialakulásának kockázatát. Sajnálatos módon ezek a betegségek igen gyakran végzetesnek bizonyulnak, és többnyire korai, vagyis 64 év alatti halálhoz vezetnek. A tragikus vég előtt pedig azzal a következménnyel járnak, hogy a beteg tartósan kényszerül betegállományba.
Ádány Róza rámutatott: az, hogy a vezető halálokként számon tartott betegségek rizikófaktorairól már vannak ismeretek, nem jelenti, hogy ne kellene konkrét kutatásokat végezni az egyes népcsoportok tényleges egészségi helyzetére vonatkozóan. A valószínűsíthető rizikófaktorok tényleges jelenlétéről, mértékéről és hatásáról civil szervezetek, egyházak, a tisztiorvosi szolgálat és a háziorvosok segítségével lehet a lehető legtöbb információt begyűjteni. Erre a háttérre kívánja megszervezni a népegészségügyi iskola az Európában húsz éve működő, ám Magyarországon úttörő kezdeményezésnek számító egészségobszervatóriumot. Az Auguszta-programmal felállítandó intézmény feladata az adatok begyűjtését követően azok elemzése lesz, annak érdekében, hogy megtalálják a legmegfelelőbb terápiákat, illetve megelőzési stratégiákat.
A program másik lényegi eleme a regionális feladatokat is ellátó Auguszta-centrum létrehozása, amelynek tervét öt éve fogalmazták meg először a Debreceni Egyetem orvostudományi karán. Ahogyan Fésüs László, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke mondja, azért dolgozták ki a projektet, mert nemzetközi tapasztalatokkal alátámasztva bizonyítást nyert, hogy az elveszített betegek száma jelentősen csökkenthető, ha lerövidülnek a betegutak, s ezzel időt nyernek az életveszélyben lévő infarktusos, agyvérzésben szenvedő vagy éppen sürgős műtéti beavatkozást igénylő daganatos páciensnek. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a diagnosztikát, a megelőző, terápiás és rehabilitációs funkciókat egy helyre telepítik. A két év alatt megépülő centrum meg fog felelni ennek a követelménynek, így joggal remélhető, hogy kevesebb embernek kell meghalnia amiatt, mert nem jutott időben megfelelő orvosi ellátáshoz. Ahogyan Fésüs professzor fogalmaz: az intenzív központban „dübörög majd az élet”, oda kerülnek a legfontosabb, akut esetek, a kevésbé súlyos betegek ellátása pedig marad ott, ahol eddig is kiválóan megoldható volt, a hagyományos klinikai pavilonokban. A centrumelnök szerint utóbbi nem szenved amiatt kárt, hogy a legelkötelezettebb kardiológusok, szívsebészek és ideggyógyászok az intenzív centrumban tömörülnek majd, ez a feladat természetéből adódik. Magának a centrumnak a léte ráadásul olyan terhet vesz le a szétszórtan elhelyezkedő klinikákról, amelyekre egyébként sem tudtak a komplex központhoz hasonló szinten vállalkozni. És ez egyáltalán nem az ott dolgozók hibája.
Az Auguszta-centrum jelentős kapacitásbővülést is eredményez, hiszen ötszáz ágy tartozik majd hozzá. A centrum megépültével az egyetem regionális szerepe is erősödik, hiszen a jelenleginél több orvost tudnak felkészíteni az intenzív feladatok ellátására. Az ő munkájukra pedig nagy szükség lesz a régió kórházaiban. Hasonló fontossággal bír, hogy a centrum folyamatosan be tudja szerezni, illetve ki tudja kísérletezni azokat a gyógyítási technikákat, diagnosztikai eljárásokat, amelyekre a környező kórházaknak is szükségük van. Ez a fajta szellemi „export” a DEOEC életében nem lesz teljesen újszerű, hiszen az elismerten nemzetközi színvonalon dolgozó debreceni kardiológusok nemrég hoztak létre Miskolcon egy hemodinamikai laboratóriumot a debreceni szívklinika hasonló központjának mintájára.
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le