Auguszta-program: az egészség reménye

Több mint 12 milliárd forintos beruházással a keringési és daganatos betegségeket gyógyító intenzív centrum építését kezdik meg az idén Debrecenben. A beruházással a monarchiabeli, Auguszta főhercegnő nevét viselő egykori tüdőszanatóriumot átépítik, és egy teljesen új, több mint 14 ezer négyzetméteres klinikai épülettel is kiegészítik. Az új intenzív centrum egy EU által támogatott komplex életminőség-javító program része, aminek eredményeként azt szeretnék elérni, hogy 2010-re 12 százalékkal csökkenjen az infarktus, agyvérzés, illetve rákos megbetegedés miatt bekövetkező halálesetek száma a munkaképes korosztályban. A másik cél az, hogy az évtized végére a táppénzes napokat 2,15 százalékkal, vagyis 214 ezerrel csökkentsék.

2005. 02. 08. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy vélekedett az Auguszta-programról Vojnik Mária egészségügyi államtitkár: eszköz arra, hogy csökkentse Kelet-Magyarország gazdasági lemaradását Nyugat-Magyarországhoz, illetve a központi régióhoz képest. Felméréseik szerint ugyanis a befektetők nem kis részben azért nem kívánnak a Tiszától keletre beruházni, mert ott az országos átlagnál jóval magasabb a táppénzes napok száma. Az államtitkár szerint az észak-alföldi és az észak-magyarországi régió elemi érdeke, hogy ez a kép gyökeresen megváltozzon, javuljon az emberek egészségi állapota s ezzel a régió versenyképessége. Ezért szorgalmazták, hogy az Európa-terv legjelentősebb projektje s egyben a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb egészségügyi beruházása ebben a térségben valósuljon meg. A programot kilencmilliárd forinttal támogatja az Európai Unió, az állami támogatás 1,8 milliárd forint, a Debreceni Egyetem Orvosi és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) pedig 1,32 milliárd forinttal kell hozzájárulnia a program megvalósításához. Az Auguszta-program két fő részből áll: a megelőzést, illetve helyzetfelmérést szolgáló egészségobszervatórium megszervezéséből és egy komplex intenzív gyógyítóközpont létrehozásából. Utóbbi kivitelezését nyáron kezdik, s legkésőbb 2007 szeptemberében át is adják a betegeknek.
A legkorszerűbb gyógyító és megelőző technikák mielőbbi meghonosítására égető szükség is van, mert ahogy Ádány Róza professzor, a DEOEC népegészségügyi iskolájának igazgatója elmondta: a statisztikák évek óta változatlanul tragikus képet festenek. Azt mutatják, hogy Észak-Magyarország és az Észak-Alföld minden más térségnél jobban megszenvedte a rendszerváltozást követően megindult elhúzódó gazdasági válságot. Ebben a hat megyében a legnagyobb a munkanélküliség és a pénztelenség, a legszembetűnőbb a perspektívátlanság, s ezekre a súlyos problémákra itt adják az emberek a legéletellenesebb válaszokat. Az országos átlagnál jóval magasabb a nők és a fiatalkorúak cigaretta- és italfogyasztása, s hasonlóan magas a kedvezőtlen társadalmi helyzete elől alkoholba, dohányzásba menekülő férfilakosság aránya is. A régióban külön figyelmet kell szentelni a még több hátránnyal s így még nagyobb egészségügyi kockázatokkal terhelt roma lakosság életminőségének a vizsgálatára, illetve annak kutatására, hogyan lehetne a kedvezőtlen mutatókon érdemben változtatni. A társadalmi beilleszkedés kudarca, a sikertelenség, a kitaszítottság okozta stressz ugyanis alkohollal és cigarettázással párosulva többszörösére növeli a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, illetve a daganatok kialakulásának kockázatát. Sajnálatos módon ezek a betegségek igen gyakran végzetesnek bizonyulnak, és többnyire korai, vagyis 64 év alatti halálhoz vezetnek. A tragikus vég előtt pedig azzal a következménnyel járnak, hogy a beteg tartósan kényszerül betegállományba.
Ádány Róza rámutatott: az, hogy a vezető halálokként számon tartott betegségek rizikófaktorairól már vannak ismeretek, nem jelenti, hogy ne kellene konkrét kutatásokat végezni az egyes népcsoportok tényleges egészségi helyzetére vonatkozóan. A valószínűsíthető rizikófaktorok tényleges jelenlétéről, mértékéről és hatásáról civil szervezetek, egyházak, a tisztiorvosi szolgálat és a háziorvosok segítségével lehet a lehető legtöbb információt begyűjteni. Erre a háttérre kívánja megszervezni a népegészségügyi iskola az Európában húsz éve működő, ám Magyarországon úttörő kezdeményezésnek számító egészségobszervatóriumot. Az Auguszta-programmal felállítandó intézmény feladata az adatok begyűjtését követően azok elemzése lesz, annak érdekében, hogy megtalálják a legmegfelelőbb terápiákat, illetve megelőzési stratégiákat.
A program másik lényegi eleme a regionális feladatokat is ellátó Auguszta-centrum létrehozása, amelynek tervét öt éve fogalmazták meg először a Debreceni Egyetem orvostudományi karán. Ahogyan Fésüs László, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke mondja, azért dolgozták ki a projektet, mert nemzetközi tapasztalatokkal alátámasztva bizonyítást nyert, hogy az elveszített betegek száma jelentősen csökkenthető, ha lerövidülnek a betegutak, s ezzel időt nyernek az életveszélyben lévő infarktusos, agyvérzésben szenvedő vagy éppen sürgős műtéti beavatkozást igénylő daganatos páciensnek. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a diagnosztikát, a megelőző, terápiás és rehabilitációs funkciókat egy helyre telepítik. A két év alatt megépülő centrum meg fog felelni ennek a követelménynek, így joggal remélhető, hogy kevesebb embernek kell meghalnia amiatt, mert nem jutott időben megfelelő orvosi ellátáshoz. Ahogyan Fésüs professzor fogalmaz: az intenzív központban „dübörög majd az élet”, oda kerülnek a legfontosabb, akut esetek, a kevésbé súlyos betegek ellátása pedig marad ott, ahol eddig is kiválóan megoldható volt, a hagyományos klinikai pavilonokban. A centrumelnök szerint utóbbi nem szenved amiatt kárt, hogy a legelkötelezettebb kardiológusok, szívsebészek és ideggyógyászok az intenzív centrumban tömörülnek majd, ez a feladat természetéből adódik. Magának a centrumnak a léte ráadásul olyan terhet vesz le a szétszórtan elhelyezkedő klinikákról, amelyekre egyébként sem tudtak a komplex központhoz hasonló szinten vállalkozni. És ez egyáltalán nem az ott dolgozók hibája.
Az Auguszta-centrum jelentős kapacitásbővülést is eredményez, hiszen ötszáz ágy tartozik majd hozzá. A centrum megépültével az egyetem regionális szerepe is erősödik, hiszen a jelenleginél több orvost tudnak felkészíteni az intenzív feladatok ellátására. Az ő munkájukra pedig nagy szükség lesz a régió kórházaiban. Hasonló fontossággal bír, hogy a centrum folyamatosan be tudja szerezni, illetve ki tudja kísérletezni azokat a gyógyítási technikákat, diagnosztikai eljárásokat, amelyekre a környező kórházaknak is szükségük van. Ez a fajta szellemi „export” a DEOEC életében nem lesz teljesen újszerű, hiszen az elismerten nemzetközi színvonalon dolgozó debreceni kardiológusok nemrég hoztak létre Miskolcon egy hemodinamikai laboratóriumot a debreceni szívklinika hasonló központjának mintájára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.