Az árulás átszövi a történelmet

A Veszprémben megjelenő Új Horizont című lap legújabb számában jelent meg Juhász László Áruló írástudók című cikke. A szerző bevezetőjében leszögezi: „Elárulni sok mindent lehet: hitet, pártot, barátot, nemzetet. Az árulás – mint a hűség és helytállás ellentéte – makacs következetességgel átszövi történelmünket. Árulók mindig voltak és sajnos mindig lesznek… Ha csak az 1956-os emigrációhoz időben legközelebb álló 1849-es hontalanok soraiban kutakodunk, bőven találunk besúgót, idegen ügynököt. Közülük a legismertebb személyiség Egressy Gábor színész volt. 1848. március 15-én ő szavalta el a Nemzeti Színházban Petőfi Nemzeti dalát.”
A neves színész, a Szózat zenéjét szerző Egressy Béni testvérbátyja már a viddini menekülttáborban besúgónak állt. Feladata volt a száműzött kormányzó megfigyelése, besúgóhálózat kiépítése, rémhírterjesztés és a menekültek iratainak ellopása. De Kossuthról más is „jelentett”, például korábbi titkára, Szöllősi Ferenc és Lóródy Ede egykori országgyűlési képviselő.
A szerző leszögezi: „Bach százezer forintot fordított az egész kontinenst beborító ügynökhálózatra, amelytől négyezer (!) jelentést kapott.” E dicstelen kompánia tagja volt Egressy Gábor mellett többek között Dembinszky Tivadar őrnagy felesége – akit bizalmas szálak fűztek Kossuthhoz –, Bangya János őrnagy és minden szélhámosok leghírhedtebbike: Zerffy Gusztáv, továbbá Csernátoni Lajos. Mind a szabadságharc korábbi prominense, majd árulója.
Juhász László ezután rátér az 1956-os forradalmi emigráció taglalására, amelyben szintén helyet kaptak a besúgók. Egyikük Szabó Miklós hajdani kisgazdapárti politikus, az emigráns Nagy Ferenc miniszterelnök bizalmasa volt. Ugyancsak e dicstelen csapat tagjaként híresült el Nagy Töhötöm, aki egyszerre volt jezsuita szerzetes és prominens szabadkőműves. 1963-ban megjelent Jezsuiták és szabadkőművesek című könyvében egyházát, rendjét, barátait és páholytársait egyaránt elárulta. Jutalmul hazatérhetett.
Szintén jelentéseket írt a pesti belügyi szerveknek Mikófalvy Lajos ügyvéd, a nyugati Szabadságharcos Szövetség főtitkára, a müncheni római katolikus egyházközség világi elnöke, akit 1966-ban megbízói hazarendeltek.
És a sor folytatódik. Több mint kétes pályát futott be a New Yorkban élt költő, Kannás Alajos. A szegedi Salgó László pedig, akkori rendőr főhadnagy, egy dr. Sz. L. monogrammal jelzett egyetemi tanárt küldött nyugatra az emigráció és a hazai ellenzék – többek között dr. Sz. L. egyetemi kollégája, a köztiszteletben álló Ilia Mihály – kapcsolatainak felderítésére.