Inkább Kelet-Közép-Európában biztatóak az építési piac rövid távú kilátásai, míg a nyugati elemzők borúlátóak – erre a megállapításra jutott egy nemrégiben véget ért nemzetközi konferencia. Gáspár Anna, a Build-Econ iroda ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a pesszimizmust leginkább a lakásépítés és a mélyépítés Európa-szerte tapasztalható csökkenése okozza. A fellendülés hiányában az építési piac éves növekedése az unióban egy-két százalék közé tehető 2005–2007-ben. Csak az épületfelújítás mutat ennél kedvezőbb képet. Ugyanakkor Kelet-Közép-Európa növekedési mutatói jóval felülmúlják a nyugatiét. Az európai építés összességében a gazdasági növekedés mértéke alatt marad a következő években.
A szakemberek évek óta jelzik a lakásfelújítási, -fenntartási és -korszerűsítési építési piac erőteljes növekedését. EU éves összteljesítményének ötven százaléka felújítás. Gáspár Anna rámutatott: az öregedő nyugat-európai városokban kihaló hagyományos ipar, a leromlott és kiüresedett épületek, a korszerűtlen városrészek pusztulását meg kell állítani. Példaként Angliát említette, ahol számos ilyen projekt jött létre, s hozott sikereket, megújuló városrészeket. Hozzátette: a magyar és a kelet-európai építési piac szereplőire nézve számtalan előnyt nyújthat ez a folyamat, s e szegmens növekedésével a szakmának mindenképpen számolnia kell itthon is. Gáspár Anna hangsúlyozta: az Európai Unió jelentős áfakedvezménnyel támogatja az élőmunkaigényes munkahelyteremtő ágazatokat, mint például a lakásfelújítást. Mivel ez a kedvezmény már az uniós tagország Magyarország vállalkozói számára is rendelkezésre áll, ki kellene használni – tette hozzá. Így az áfatartalom mindössze 5–7 százalék, amivel a fogyasztók is nyernek. Az államnak pedig azért lenne jó üzlet, mert a lakosság rákényszerítené a kereskedőket, vállalkozókat, hogy számlával értékesítsenek, nyújtsanak szolgáltatást. Ezáltal hatékonyan fel lehetne lépni a feketegazdaság ellen, mivel csak a legális, számlát adó cégek kapják meg a szubvenciót.
Keveset költünk. Az egy főre jutó építési teljesítmény – euróban – tavaly így alakult Európában: az élbolyban foglalt helyet Írország 4800, Spanyolország 3550, Finnország 3450, Portugália 3350 euróval. A sor végén találhatók – többek között – a volt szocialista országok: a csehek 1650, a magyarok 1350, a lengyelek 1050 és a szlovákok 900 euró költéssel. (Forrás: Build-Econ)
