Egyre szűkül a legális piac

Nem tesz jót a legális piac harmadát kitevő feketekereskedelem a hazai dohánygyártóknak és -forgalmazóknak. Elindult az árcsökkenés, a cégek egy része az olcsóbb kategóriák felé nyitott. Az idén a piac stagnálása, illetve minimális mértékű zsugorodása várható.

Nagy Ottó
2005. 02. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Öt-hat milliárd szálra becsülhető hazánkban a csempészek által évente forgalmazott cigaretta száma. A legális piac harmadát kitevő feketekereskedelem miatt óvatos becslések szerint is 50 milliárd forinttól esik el a költségvetés. Az illegálisan kapható ukrán cigaretták csomagonként átlag hetven forintba kerülnek, a román Marlboro pedig 180 forint – tájékoztatták lapunkat nevük elhallgatását kérő szakemberek. A feketekereskedelem térnyerése komoly változásokat indított el a legális piacon.
Jelentős fordulatot vett a hazai dohánypiac átalakulása, amikor a piacvezető cigarettagyártó és -forgalmazó, a British American Tobacco Hungary (BAT) egyik meghatározó termékét újrapozicionálta, ami ez esetben azt jelenti, hogy alacsonyabb kategóriába sorolta át. Bede Rita, a BAT sajtószóvivője munkatársunknak elmondta: azért döntöttek a márka újrapozicionálása mellett, hogy a magyar piacon is élhessenek azokkal a növekedési lehetőségekkel, amit ez a nemzetközi márka más országokban kiválóan képvisel. A lépés másik oka az volt, hogy az utóbbi másfél évben a fogyasztói árak növekedése nem tartott lépést a fizetőképes kereslet alakulásával, ami a legális piac szűküléséhez és a feketekereskedelem megerősödéséhez vezetett.
– Lépésünk nyomán egyik versenytársunk megjelent abban az árkategóriában, amelyben az általunk gyártott magyar cigarettamárka található. Így nem volt kétséges, hogy versenyképességünk érdekében lépnünk kell, s ezt meg is tettük, mégpedig a legnagyobb hazai cigarettamárka árának húsz- forintos mérséklésével – állapította meg Bede Rita. – Az árverseny magukat a gyártókat is nehéz helyzetbe hozza, amit tetéz a feketekereskedelem drasztikus növekedése. A piaci stabilitás helyreállítása és a feketekereskedelem visszaszorítása az egész piac érdeke. A csempészet, a feketekereskedelem, a márkahamisítás ugyanis megkérdőjelezi magát a versenyt. A legális termékeknek az illegális termékekkel kell versengeniük, ami nem a fogyasztás, hanem a legális piac csökkenéséhez vezet.
Elindult egy lefelé tartó folyamat, azaz a fogyasztók a magasabb árkategóriájú termékekről egyre inkább az alsóbb kategóriában található termékek felé fordulnak. Ebben a szegmensben azonban túl éles a verseny, ami komoly problémák elé állíthat több gyártót és forgalmazót is. Bede Rita szerint ezért – a VPOP vitathatatlan és fokozódó erőfeszítései ellenére – az idén tovább zsugorodik majd a legális dohánypiac, miközben a teljes fogyasztás csak mérsékelten változik. A szakember szerint a nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy a teljes piac, azaz a tényleges fogyasztás csökkenése országonként eltérő, átlagosan évi egy-két százalékra tehető.
A BAT lépéseire a Philip Morris árcsökkentéssel válaszolt. Jamniczky Zsolt, a cég vállalati kapcsolatokkal megbízott igazgatója elmondta: ahhoz, hogy megőrizzék, sőt növeljék versenyképességüket, elengedhetetlen volt a BAT követése. Már csak azért is, mert a piac nagyon árérzékeny. A szakember bizakodik abban, hogy nem folytatódik a piac csökkenése. Az olcsó kategória megerősödése mellett jelentősen nőtt a cigaretta- és pipadohány forgalma is. E kategóriában a napokban lépett be a piacra Philip Morris, mert lehetőséget látott abban, hiszen e két termékcsaládra kirótt adótartalom csak töredéke a cigarettáénak.
Nem vett részt az árcsökkentésben az Imperial Tobacco Magyarország Kft., amit Komoróczki István, a cég illetékes igazgatója azzal indokolt, hogy termékeik zöme így is az olcsóbb árszegmensbe tartozik, s már eddig is lehetőségeik határán álltak. A feketepiac terjedése nagyon érzékenyen érinti a céget, mert a csempészáru leginkább az olcsóbb cigarettának jelent konkurenciát. A vállalat cigarettái csomagonként a 390–440 forintos kategóriában mozognak, igaz, vannak drágább termékeik is. A cigaretta mellett forgalmaznak még sodró- és pipadohányt is – ismertette az igazgató, hozzátéve, ezeket a termékeket a jövőben is megtartják, mert jól kiegészítik a kínálatot, és igény is van rájuk. Tavaly összesen 1200 tonna fogyott ebből a termékkörből, ami körülbelül a tizedét teszi ki (legalábbis súlyra) a múlt évben 14,85 milliárd szálra becsült, legálisan értékesített cigarettának.



Furcsa ragaszkodás. Az utóbbi években két alkalommal is felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság a dohánytermékek reklámozásával kapcsolatos jogszabályt. Ezek eredményeképpen a testület megállapította, hogy a dohányáru márkanevének feltüntetése a boltok utcafronti részén tiltott gazdasági reklámtevékenységnek minősül. Ettől függetlenül a hazai kiskereskedők továbbra is élnek ezzel a gyakorlattal, habár tudják, hogy emiatt büntetésre is számíthatnak. Tavaly tiltott dohányreklám miatt összesen 385 bírságkiszabással együtt járó eljárást folytattak le a területi felügyelőségek, ezek majdnem mindegyike a boltkülsőn kihelyezett árujelzők miatt indult, s tíz alatt volt azoknak az ügyeknek a száma, amely dobozbelsőben elhelyezett hirdetés miatt indult – tájékoztatta lapunkat Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője. Mindemellett az összes bírságkiszabással járó ügy közel 55 százaléka dohányreklám miatt keletkezett. Érdekes ugyanakkor a boltok ragaszkodása e hirdetési módhoz: bár tisztában vannak azzal, hogy tilos a dohánytermék kültéri reklámozása, ezt mégis megteszik, sőt a fogyasztóvédelmi felügyeletek bírságkiszabása után bírósági útra is képesek terelni az ügyet. Azt is jól tudják, hogy eleddig egyetlen ilyen bírósági eljárás után sem engedték el az amúgy minimális büntetést. Információink szerint a peres utat választó bolttulajdonosok még egyetlen esetben sem tudták elkerülni az amúgy minimális bírság, illetve a peres eljárás költségeinek kifizetését. Mivel kevésbé hihető, hogy e boltok vezetői az egyes dohánymárkák iránti ragaszkodásuk miatt vállalják a büntetéseket s a jogi hercehurcát, leginkább az feltételezhető, hogy emögött is a dohányipari szereplők állnak. Tovább erősíti e gyanút, hogy a bíróság előtt a dohányreklámozására vonatkozó szabályozást megszegő boltokat szinte minden esetben ugyanaz az ügyvédnő védi. A büntetést, illetve a pereskedést is vállaló üzlettulajdonosok miatt tavaly körülbelül száznegyven, dohányreklámmal összefüggő peres ügye volt a főfelügyelőségnek, melyből harminckilenc még folyamatban van. (D. Z.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.