A szerződés hatálybalépéséhez az 1990-es kibocsátás legalább 55 százalékáért felelős országok ratifikálása kellett. A jegyzőkönyv orosz aláírásáig 125 állam erősítette meg azt, amelyek a globális felmelegedésben vétkes gázok 44,3 százalékát termelték. Oroszországra a kibocsátás 17,4 százaléka jutott 1990-ben. Elemzők szerint a Kreml háromévi habozás után végül politikai döntést hozott a ratifikálásról, a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás érdekében. A globális kibocsátás negyedéért felelős Egyesült Államok azonban továbbra sem hajlandó megerősíteni az egyezményt.
– Az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatban vállalt kötelezettségét Magyarország biztosan teljesíteni tudja – jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemrégiben, egy szakmai konferencián a távirati iroda jelentése szerint. A miniszter elmondta: a kérdés az, hogy a vállaltnál kedvezőbben alakuló gázkibocsátásból az ország mennyit tartalékoljon a jövő időszakra a gazdasági fejlődés akadálytalan biztosításához. Várhatóan eladó lesz a magyar szenynyezési kvóta egy része az uniós piacon. A terv szerint a kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelős 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít. Az emisz-sziókereskedelem 2007-ig tartó fázisa kísérleti szakasz, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főcsoportfőnöke közölte, hogy a rendszerváltozáskori bázisidőszakhoz képest Magyarországon jelenleg 25-27 százalékkal kevesebb szén-dioxid és egyéb, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló gáz kerül a légkörbe, ami jelentős túlteljesítése a 2012-ig vállalt 6 százalékos mérséklésnek.
A környezetkímélő energiaforrások térnyeréséért küzdő Energia Klub közleményében ugyanakkor azt írta: a jegyzőkönyv életbe lépése nem ad okot elégedettségre. – A globális klímaváltozás az emberiség történetének legnagyobb kihívása. A megoldás felé vezető út első lépcsőfoka volt, amikor 1992-ben a Föld országai először ültek tárgyalóasztalhoz a témával kapcsolatban. Azért nincs okunk az elégedettségre, mert a kiotói jegyzőkönyvet aláíró és ratifikáló országok az 1990-es kibocsátási szinthez képest mindössze átlagosan 5,2 százalékos csökkentést vállaltak a 2008–2012-es évekre. Ezzel szemben az éghajlatkutató tudósok tanácsadó testülete a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülése érdekében 40-60 százalékos csökkentést tartana indokoltnak. Az Egyesült Államok, a világ jelenlegi legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója pedig elzárkózott bármiféle csökkentési terv elől, és a közeljövőben nem is tervez ezzel kapcsolatos lépéseket. Ez jelentősen lassíthatja az elszántabb országok lendületét és a tárgyalások további menetét – írták a civil szervezet képviselői. Az aláírók nehezményezték azt is, hogy a magyar zöldtárcánál megszűnt az éghajlatvédelem szempontjából nélkülözhetetlen, a megújuló energiaforrások hazai elterjedését szolgáló támogatás is, ráadásul a kvótakereskedelemből befolyó pénzt is más célra, hulladékgazdálkodásra kívánják elkölteni.
origo.hu
Menczer Tamás keményen odaszólt Kulja Andrásnak
