Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi vizsgálatában az ISPA-támogatások magyarországi felhasználását ellenőrizte. Az ISPA, amely környezetvédelmi és közlekedési célokra fordítható uniós támogatási forma volt a csatlakozásra váró országoknak, az EU-tagság tavalyi elnyeréséig évi 88 millió euró (mintegy 21 milliárd forint) lehívható támogatást jelentett az országnak. A támogatást kohéziós alap elnevezéssel, de a csatlakozás után is megkaphatja Magyarország.
A számvevőszék jelentése több ponton is bírálja a pénzek szétosztásának magyarországi szabályozását és gyakorlatát, amelyért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium volt a felelős. Feltárták: többletköltséget és sok hónapos csúszást okozott, hogy az előírások ellenére nem egyeztettek a környezetvédelmi beruházások előtt az érintettekkel, nem kérdezték meg a helyi lakosságot és a civil szervezeteket sem például a hulladéklerakókról. Ezért fordulhatott elő több esetben, hogy a már hivatalosan támogatott projektek helyszínét meg kellett változtatni a helyiek ellenállása miatt.
A jelentés két ilyen helyszínt emel ki példaként: az Észak-Pest megyei hulladéklerakónál elmaradt a megfelelő egyeztetés a lakossággal és a civilekkel. Ennek eredményeként öt településen kényszerültek népszavazást tartani és egy helyen kezdtek aláírásgyűjtésbe. Az észak-balatoni térség hulladéklerakójának helyszíne pedig négy évig volt bizonytalan, végül Szentgál fogadta be.
Megállapították: mivel utólag kellett helyi népszavazásokat rendezni, újabb, nem tervezett kiadások merültek fel. Ráadásul nem csak a referendum került sokba, de az is, hogy más helyszínt kellett keresni a hulladéklerakóknak. A nem tervezett költségeket pedig az adózóknak kellett kifizetni, mert így kevesebb uniós forrást lehetett felhasználni az utólag felmerült kiadások miatt. A jelentés megjegyzi azt is, hogy a szükséges szakmai felkészültség és tapasztalat, valamint a kapacitás hiánya miatt nem volt kielégítő a projektmenedzsment működése, a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, a forráselosztás rendszere és az ellenőrzések gyakorlata.
A Magyar Nemzet több cikkben is beszámolt arról, hogy botránysorozat kísérte az Észak-Pest megyei központi, másfél millió köbméteres hulladéklerakó felépítésének előkészítését. Az érintett önkormányzatok társulása, amely a környezetvédelmi tárca fejlesztési igazgatóságának szakmai felügyelete alatt működött, egy multinacionális vállalat közreműködésével sorra természetvédelmi és lakossági szempontból elfogadhatatlan helyszíneket jelölt meg az óriás-szeméttelep számára. Először Sződ és Galgamácsa határában, később Kosdon, a dunakanyari Naszály-hegy lábánál, természetvédelmi területek ölelésében, majd Kartalon, értékes termőföldeken kívánták felépíteni az objektumot. A lakossági tiltakozás hatására később a Keszeg környéki erdőkben, majd Romhányon próbálkoztak újra. Végül a környezetvédők és a lakosság számára is elfogadható megoldás született: érintetlen tájak beépítése helyett a gödöllői és a nógrádmarcali – ma is működő – hulladéklerakók fejlesztésével oldják meg a problémát.
Az ÁSZ jelentése kitér arra is: a környezetvédelmi hivatalok számára nem volt időkorlát a támogatási szerződések megkötésére. Így legkevesebb 328 nap, de előfordult az is, hogy 758 nap telt el a pénzügyi megállapodás és a támogatási szerződés aláírása között.
Donáth Béla, a környezetvédelmi tárca fejlesztési igazgatóságának vezetője kérdésünkre úgy reagált a jelentésre: a minisztérium már korábban elismerte a hibákat és sokat tett azok kiküszöbölésére. Például 2003-ban létrehozta a fejlesztési igazgatóságot. Donáth igazságtalannak nevezte, hogy az ÁSZ főként a tárcát marasztalta el a lakossági tájékoztatás elmaradása miatt, holott ez a pályázó konzorciumok feladata. Hozzátette: ma ugyanakkor nagy figyelmet fordítanak annak ellenőrzésére, hogy a lakosság tájékoztatása ne maradjon el.
origo.hu
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó
