Egységre szólított föl a választásokon győztes síita koalíció, az Egyesült Iraki Szövetség egyik vezetője. A jelenlegi kormány pénzügyminisztere, aki várhatóan a szövetség miniszterelnök-jelöltje lesz, egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott, hogy ebben a helyzetben Irakban mindenkinek a szolidaritáson és az egységen kell dolgoznia – számolt be róla a radio.hu. Adel Abdul-Mahdi nyilatkozatának az ad jelentőséget, hogy a kisebbségben lévő szunniták bojkottálták a voksolást.
„Gratulálok az iraki népnek, mert a terroristák fenyegetései dacára elindította az országot a demokrácia és szabadság útján” – hangoztatta mindeközben George Bush, miután értesült a választások végeredményéről. „Az Egyesült Államok és koalíciós partnerei büszkék lehetnek, hogy lehetővé tették ezt a nagy napot” – volt olvasható az amerikai elnök nyilatkozatában.
Több nyugat-európai lap ugyanakkor az etnikai, felekezeti megosztottságot tükröző választási eredmények láttán Irak egységét féltő írásokat közölt. Polgárháború veszélyét látja a párizsi Libération elemzője az iraki választási eredményben, amely – mint írja – megerősíti a síiták ténylegesen már kialakult hatalmát az ország déli részén, illetve a kurdokét Észak-Irakban. A Neue Zürcher Zeitung szerint is veszélybe kerülhet Irak egysége a választások nyomán. Elég egy pillantást vetni az eredményekre, hogy lássuk: az iraki választók felekezeti, illetve etnikai hovatartozásuk szerint szavaztak – olvasható a svájci lapban. A The Daily Telegraph című londoni lap kevésbé borúlátó, de azt a brit kommentátor is leszögezi, hogy „akárhogyan alakulnak is a dolgok Irakban, még jó ideig szükség lesz az arab ország katonai és gazdasági segélyezésére”.
A bagdadi lapok üdvözölték a választások eredményeit, ugyanakkor megindultak a találgatások a politikai folyamat folytatásáról és az új parlamenten belül várható szövetségekről. Talán a legérdekesebb kommentárt Maszúd Barzani Kurdisztáni Demokratikus Pártjának lapja írta, amely szerint akár kurd elnöke is lehetne Iraknak. A kurd szervezetek sajátos alkalmi barátságát jelzi, hogy a tisztségre a lap Dzsalal Talabanit, a Kurdisztáni Hazafias Unió vezetőjét tekinti leginkább alkalmasnak. Törökország szerint ugyanakkor az iraki választási eredmények nem tükrözik az ország etnikai és vallási csoportjainak valódi arányait.
Nagy pártok sikere
A nagyobb pártoknak kedvez az iraki választási törvény a képviselői helyek elosztásakor, s emiatt az Ali asz-Szisztáni nagyajatollah támogatta Egyesült Iraki Szövetség (UIA) síita listája megszerezheti a mandátumok abszolút többségét a törvényhozásban. A 275 parlamenti helyre 8 456 266 szavazatot adtak le, ami azt jelenti, hogy egy hely betöltéséhez 30 750 szavazatra van szükség. Indult viszont 99 olyan párt is, amely ezt a szavazatszámot nem érte el, ezért nem jutott be a parlamentbe, s a rájuk leadott 444 816 voks elvész. Ennek a mércének 12 párt és szövetség felelt meg. Listáikra összesen 8 011 450 szavazatot adtak le. Köztük osztják el a 275 parlamenti helyet, vagyis egyhez-egyhez 29 132 szavazat kell. Számítások szerint mindezt figyelembe véve a síita lista, amely országos szinten a szavazatok 48,1 százalékát gyűjtötte be, a parlamenti helyek 54 százalékát fogja megkapni. A két legnagyobb kurd pártot magába foglaló kurd szövetség ennek megfelelően 25,7 százaléknyi szavazattal a képviselői mandátumok 27,2 százalékához juthat, míg Ijád Allávi ideiglenes miniszterelnök Iraki Listája 13,8 százaléknyi vokssal a képviselői helyek 14,5 százalékára tehet szert. A szunniták, akik vallási vezetőik felhívására bojkottálták a választásokat, a rövidebbet húzták. Csak Gázi a-Jáver távozó államfő listája jut öt képviselői helyhez.
