A politikát lassan leváltja a politikai kommunikáció, a politikai rivális tisztelete helyébe a sértő személyeskedés lépett – mondta tegnap a parlament tavaszi ülésszakának első napján tartott beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kritikát felváltotta a rágalom, az elemzést pedig a propaganda – tette hozzá. Kijelentette, Magyarországnak felelős politikusokra, „nem pedig a féligazságok és a hamis adatok romlott árujával házaló erőszakos politikai kereskedőkre van szüksége”.
Saját féléves kormányzását először a baloldal szemszögéből elemezte. Úgy vélte, sikerült felfrissíteni a hosszabb ideje mozdulatlan magyar politikát. – Az elmúlt fél év a baloldal újjászületését hozta – jelentette ki. Ennek nagy esélye, hogy egyszer s mindenkorra lezárja az ügynökkérdést, az állam és az egyház elkülönülését, és vállalja ’56 forradalmának baloldali örökségét.
A kormányfő együtt sorolta fel saját és Medgyessy Péter kormányának eredményeit. Hosszan hivatkozott újra a száznapos programra, amelynek eredményeként szerinte az átlagos jövedelmek vásárlóereje 24 százalékkal, az átlagos nyugdíjaké pedig 20 százalékkal emelkedett 2002 elejéhez mérten. A családi pótlék vásárlóértéke 17 százalékkal nagyobb, mint három éve, és lakástámogatást ma sokkal inkább a rászorulók kapnak, mint korábban – fejtette ki. – Jól tettük, hogy a Fészekrakó programmal a gazdagoktól elvettünk, és azt a rászorulóknak adtuk – hangoztatta. Elismerte, a saját tulajdonú lakáshoz ma is pénz kell. – Nem is kevés, jól tudom – mondta. A nemzeti jövedelem minden 100 forintjából 39 forint az adóbevétel, míg három-négy évvel ezelőtt ez egy forinttal több volt. Az átlagos jövedelemmel rendelkezők 2002 elején 100 forintból 26 forint személyi jövedelemadót fizettek, ma viszont 22 forintot, 4 forinttal kevesebbet – sorolta Gyurcsány. Hangsúlyozta, soha nem épült ennyi autópálya Magyarországon, mint ma: az M7-es, az M5-ös, az M3-as, az M6-os, és ne feledkezzünk meg a 4-es útról sem.
– Ideje van az őszinte beszédnek azzal kapcsolatban, hogy miből futotta minderre – mondta a kormányfő. Közölte, hogy a jóléti intézkedéseket és a részben tervbe vett intézkedéseket kormánykölcsönből finanszírozta. Annak, aki fennhangon kérdezi, hogy hol van az a hitel, amit az elmúlt években vettünk fel, azt üzente: milliónyi magyar polgár megnövekedett havi jövedelmében és az autópályák aszfaltjában kell keresni. – Vagy csökkentjük a nyugdíjakat és a jövedelmeket, vagy növeljük az adókat, vagy elfogadjuk, hogy kiadásaink egy részét hitelből fizettük. Nincs negyedik út, illetve csak a meghaladott kádárizmus hamis illúziójának útja. Én erre az útra nem lépek – hangoztatta. Ugyanakkor a jóléti intézkedéseket tette felelőssé amiatt, hogy romlik versenyképességünk, nem jut elég beruházásra, és a munkahelyek száma nem nő olyan tempóban, mint ahogy a kabinet szeretné. – Öszszedőlne a költségvetés, vagy radikálisan emelni kellene az adókat, ha a kormány az eredeti terveknek megfelelően kifizette volna az ápolónői hűségjutalmat, és bevezette volna a középiskolások számára az ingyenes jogosítványt – mondta a miniszterelnök. Azt az ígéretet pedig, hogy nem lesz gázáremelés, egy méltatlan vádra adott válaszként értékelte, amely veszélyeztetné a gazdasági egyensúlyt.
A miniszterelnök négy nagy feladatot sorolt fel az előttünk álló hónapok tennivalói között. Az adórendszer átalakítását, a felsőoktatási reformot, a nemzeti felelősség öt pontjának végrehajtását és a következő évtized nemzeti fejlesztési programjának megalkotását. Szavai szerint a felsőoktatás átalakítására minden eddiginél többet, 170 milliárd forintot fordítanak majd. A következő hét-nyolc évben 300-350 ezerrel több embernek lesz munkája, 25 százalékkal emelkedik a jövedelmek vásárlóértéke. Ma oktatásunk színvonala az európai nemzetek között a huszonharmadik, cél, hogy 2012-ben az első tucatban legyünk.
A második Nemzeti fejlesztési tervben Gyurcsány hét kiemelt fejlesztési irányra tett javaslatot. Ezek az informatika és távközlés, a biotechnológia és egészségipar, az üzleti szolgáltató- és logisztikai központok, a járműipar, a turizmus, a környezetipar, valamint a szórakoztatóipar.
A miniszterelnök nagyszabású út- és vasútfejlesztési programot ígért. – Elindítjuk a vasúti közlekedés átfogó korszerűsítését – fogalmazott. Példaként említette, hogy elkészül majd a Budapestet Péccsel összekötő gyorsvasút, amelynek menetidejét másfél órában határozta meg. A budapestiek számára ígéretet tett az 5-ös metróvonal megvalósítására.
Szerinte le kell zárni a lelkünkben az „átmenet konfliktusait”. – Egyszer és mindenkorra vége van a Kádár-rendszernek – tette hozzá. – Egyszer és mindenkorra vége van a rendszerváltásnak is – fogalmazott. – Új Magyarországot kell építeni, ha kell, új politikusokkal. A magyar baloldal készen áll erre, csatlakozzanak hozzánk – fejezte be beszédét Gyurcsány Ferenc.
Áder János (Fidesz) szerint Gyurcsány beszéde a régi szocialista hagyományokra emlékeztet; aki ugyanis nem tudja megoldani az emberek mindennapi gondját, az 10–15 éves tervekről beszél. – Sok beszédnek sok az alja – jegyezte meg, hozzátéve, szerinte a kormányfő beszédével magasra tette a mércét, ám sajnos le is verte azt. Kifogásolta, hogy a mezőgazdaságból élők gondjairól egy szót sem ejtett a miniszterelnök. Hangsúlyozta, a kormány mindmáig csak olyan autópályát adott át, amelynek az építését a polgári kabinet idején kezdték el. A most készülő sztrádák – fűzte hozzá – kétszer annyiba kerülnek, mint az Orbán-kormány idején. A KSH adatait ismertetve kijelentette: tavaly csökkentek a reálbérek, a fiatalok körében több mint 20 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Megjegyezte, az elmúlt két évben 33 alkalommal emeltek adót, hat új adónemet vezettek be, és csak a januári adóemelések százmilliárd forintnyi többletterhet rónak a vállalkozókra. – Az adócsökkentést sürgető SZDSZ szavazata nélkül mindez nem valósulhatott volna meg – fogalmazott. Áder kifogásolta, hogy naponta 3,5-4 milliárd forinttal nő az államadósság.
Lendvai Ildikó (MSZP) úgy fogalmazott: „Nem gondoltam, hogy Áder János azzal tölti a hétvégéjét, hogy kis piros szívecskéket rajzol nekem Valentin-napra, de arra sem számítottam, hogy a beszéde kedves, tárgyilagos, együttműködő és hiteles lesz” – ezzel a megjegyzéssel kezdte reagálását. A frakcióvezető közölte, ennek ellenére sem vetemedne arra, amit Churchill mondott egy ellenzéki politikusnak: „A parlamenti vita olyan volna tisztelt képviselőtársam megszólalása nélkül, mint a Hamlet a harmadik sírásó nélkül.” Szerinte ugyanis minden véleményre szükség van, „a kicsit temetői hangulatot árasztóra és a nemzet sírját vizionálóra is”. Itt jegyezte meg, hogy még a Hamletben sem a sírásóké a főszerep, sőt elég hamar letűnnek a színről. A politikus úgy vélte, nem baj, ha az ellenzék hangot ad az elégedetlenségének, az ellenben baj, ha válságot sugallva lebeszéli a külföldieket a magyarországi befektetésekről. Nem jó, ha egy politikus külföldön úgy viselkedik, mint az az elefánt, akinek hordozható porcelánboltja van – jegyezte meg Lendvai Ildikó.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint tettekre, józanságra és önmérsékletre van szükség az ország sikereihez. Mint mondta, 2005-ben, a választások előtti évben fontos, hogy elkerüljük az „ígérgetési spirál” megjelenését, valamint a „politikai gagyi” térnyerését. Kuncze üdvözölte, hogy a kormányfő beszédében számos ponton visszaköszöntek a liberális értékrendet tükröző kijelentések. Hozzátette, bízik abban, hogy 2005 az az esztendő lesz, amikor nemcsak bejelentések lesznek a liberális javaslatok mentén, hanem gyakorlati cselekvés is. A pártelnök kiállt a radikális adócsökkentés, az egészségügyi finanszírozás átalakítása mellett, hangsúlyozta, „a drogpolitikában meg kell akadályozni, hogy a fogyasztó bűnöző legyen”, és beszédében érdemi nyilvánosságot sürgetett az ügynökkérdésben.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke gratulált Gyurcsány Ferencnek ahhoz, hogy a „kicsit is el tudja adni óriásnak”, és úgy tud beszélni a szándékokról, mintha azok megvalósult tettek lennének. – Magyarország parkolópályán van – jelentette ki. Hangsúlyozta, hiányzik a koncepció, hiányoznak a reformok. Itt említette, hogy a kormány súlyos lemaradásban van a jogalkotás terén is. Nem készült el a gyógyszerpiac kaotikusságát felszámoló szabályozás, az új választási törvény, és késnek a szociális célú törvénymódosítások is. Szerinte a lendület kormányának nincs igazi jövőképe. Mindenkinek adni és ígérni akar, ám ebből nem derül ki, mitől is lesz végül az ország versenyképes. Hangsúlyozta: a kormány súlyos lemaradásban van a szürke- és feketegazdaság felszámolásában is.
Hiányos évértékelés volt
Az elemzők fenntartásokkal fogadták a kormányfő szavait
A politológusok főként a kormányzati munka új irányának meghatározását hiányolták Gyurcsány Ferenc országértékeléséből. Giró-Szász András kiemelte: amíg beszédében a kormányfő elítélte a kommunikáció által uralt politikát, addig ennek a gyakorlatnak éppen ő a legfőbb követője. Török Gábor szerint az értékelés egy része a politikai közhelyszótárból vett idézeteket tartalmazott.
Török Gábor politológus: Ez az évértékelő beszéd eltért Gyurcsány Ferenc korábbi szónoklataitól. Ennek az előadásnak szerintem csak egynapos lehet a szavatossága, mivel nem fedeztem fel benne tematizációs, napirend-kijelölő szándékot. Nem tartalmazott látványos bejelentéseket, és olyan programokat, mint amelyeket korábban akár Orbán Viktor, akár Medgyessy Péter beszédeiben fellelhettünk. A beszéd három elemből lett összegyúrva: egy erős, ideologikus alapú részből, amelyet egy aprólékos termelési beszámoló követett az elért célok bemutatásával, végül a magyar politika közhelyszótárából hallhattunk gondolatokat. Akik azt várták, hogy az értékelés új irányt szab a kormány munkájának, azok csalódtak. A kormányfő egyébként is annyit szerepel, hogy tanácsadói feltehetőleg nem kívántak egy nagy hatású szöveget előállítani. Ha ennek mégis szükségét érezték, akkor tévedtek.
Giró-Szász András politikai szakértő: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évértékelése hármas stratégiára épült: kielégítette a társadalom részéről felmerülő kompromisszum- és konszenzuskereső igényt, direkt és indirekt jelzők szembeállításával pozitívan mutatta be a kormányzó oldalt annak pártjaival és személyiségeivel, míg az ellenzéket – vezetőivel együtt – negatív jelzőkkel illette. Az elhangzott szöveg harmadik eleme a Nemzeti fejlesztési terv kapcsán tett ígérethalmaz volt. Ez azonban egy 2007 és 2013 között megvalósítani kívánt elképzelés. Mivel a kormányfő erről beszélt, egyértelműen kiderült, hogy nincsen sem ígérni-, sem megvalósítanivalója az elkövetkező tizenkét hónapra. Évértékelő beszédében a miniszterelnök elítélte a kommunikáció által uralt politikát, holott ennek a gyakorlatnak éppen ő a legfőbb követője.
Orbán Viktor holnap ismerteti javaslatait
Holnap értékeli az ország helyzetét Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a budapesti Körcsarnokban. Az immár hagyományos eseményen az exkormányfő összegzi az utóbbi napokban folytatott országjárásának tapasztalatait, és ezek alapján tárja a közvélemény elé javaslatait. Orbán Viktor öt helyszínen öt különböző témakörről beszélgetett az emberekkel. A Fidesz elnöke szorgalmazta a családi adózás bevezetését, a falvakban munkát vállaló értelmiségiek kiemelt bérezését, nagyobb állami szerepvállalást sürgetett az egészségügyben. Kormányváltás esetén magasabb munkabéreket ígért, és bejelentette: pártja országos panelrekonstrukciós programot készít.
