Irán gyors, megsemmisítő erejű csapással válaszol, ha bármiféle támadás éri nukleáris létesítményeit – jelentette ki a védelmi miniszter egy nappal azután, hogy álhírek terjedtek el egy ilyen támadásról.
Erre azután került sor, hogy szerdán titokzatos robbanás történt Dajlám városa közelében, ahol Irán első atomerőműve épül, s a robbanást rögtön egy támadó rakétának tulajdonították. Később ezt cáfolták, és közölték, hogy egy gát építési munkálatai közben sziklákat robbantottak fel.
Ali Samháni védelmi miniszter az állami rádióban ismét megerősítette, hogy a szerdai robbanás nem támadás következménye volt, és hangsúlyozta, bármiféle tényleges agresszió az iráni létesítmények ellen gyors választ fog kiváltani. „Amikor az iráni nemzet látni fogja megsemmisítő válaszunkat, akkor tudhatja majd, hogy támadás érte valamely nukleáris vagy nem nukleáris létesítményünket” – jelentette ki.
Haszan Rohani, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára, az atomfejlesztések felelőse a „pszichológiai hadviselésnek” tudja be a dajlámi robbanásról elterjedt híreszteléseket. Először arról keringtek hírek, hogy amerikai kommandósok vannak Iránban. E jelentések hamisnak bizonyultak. A szerdai támadásról szóló hírek ugyanígy hamisak – mondta az Interfax orosz hírügynökségnek a Moszkvában tárgyaló politikus. Rohani útja egy héttel előzi meg Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök találkozóját, amelyen nagy valószínűséggel az egyik fő napirendi pont lesz az iráni atomkutatási program.
Teherán a jövő héten megköti azt a szerződést, amelynek értelmében Oroszország nukleáris fűtőanyagot szállít Iránba – jelentette be tegnap Aszadollah Szaburi, az iráni atomenergetikai szervezet vezetőjének helyettese. Mint Szaburi a teheráni televízióban elmondta, sikerült a két félnek elsimítania a szerződés feltételeit illető vitáját, így február 26-án aláírhatják a megállapodást. Alek-szandr Rumjancev, az orosz Atomenergia-ügynökség vezetője utazik Iránba az alku megpecsételésére.
Két hónappal az aláírás után megérkezhet az első szállítmány Irán egyetlen atomerőművébe, az orosz segítséggel épült busehri erőműbe – közölte az orosz ügynökség egy névtelenül nyilatkozó munkatársa.
Az ezer megawattos busehri reaktor 2005 végén kezdi meg működését a tervek szerint, és 2006 folyamán éri el teljes kapacitását. Az orosz fél kikötötte a szerződésben, hogy az elhasznált nukleáris fűtőanyagot vissza kell szállítani Oroszországba. Moszkva ezzel próbálja eloszlatni Washingtonnak azt az aggodalmát, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas plutóniummá alakíthatja át az elhasznált orosz nukleáris fűtőanyagot.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Teheránt, hogy titokban atomfegyver előállításán mesterkedik, és többször is felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjék nukleáris fűtőanyagok Iránnak való eladásától.
Még nem lesz háború
Bármennyire is felfokozott a hangulat jelenleg a Közel-Keleten, valószínűleg nincs elég katonája az Egyesült Államoknak egy újabb háború megvívására – vélik szakértők. Lapunknak nyilatkozó elemzők elmondták, egy elmélet szerint Amerika azért gyakorol ekkora nyomást Iránra, hogy kielégítsék az izraeli biztonsági igényeket, így pedig rá lehet venni Tel-Avivot a palesztinokkal való tárgyalások felgyorsítására. Nemzetközi elemzők közül sokan osztják ezt a nézetet, ám egyesek felhívják a figyelmet, hogy George Bush amerikai elnök nem óvatos körültekintéssel szokott dönteni, hanem inkább hirtelen megérzésektől vezéreltetve.
Irán ügyében azonban rossz úton haladnak az amerikaiak a szakértő szerint. Ha ugyanis elfogadjuk, hogy a perzsa állam szélsőségesen vallásos, fundamentalista állam, el kellene ismerniük a legfőbb vallási vezető, Hamenei ajatollah által kiadott fatvát is. Ez a mindenkire kötelező parancs megtiltja, hogy bárki nukleáris fegyvereket hozzon létre, mivel az ellentétes az iszlám nézeteivel. A szakértő úgy vélte, vagy elismerjük a vallás mindenekfelettiségét Iránban, vagy lator államnak tartjuk, ám az iszlám ebben az esetben nem játszik komoly szerepet politizálásában.
