Tizennégy ország laboratóriumának részvételével a WHO és az Európai Unió 2000-ben indított projektet annak kiderítésére, hogy a mobiltelefonok használata megváltoztatja-e vagy sem az agydaganatok kialakulásának gyakoriságát. Eddig két ország tette közzé eredményeit. Dániában nem találtak összefüggést, de Svédországban megállapították: négyszeresére nőtt a hallóideg-daganat kialakulásának kockázata azok között, akik tíz évnél hosszabb ideje mobiloznak. Az eredményt csak a kutatásban részt vevő további 12 ország adataival együtt értékelik.
Vajon milyen hatása van a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzásnak a koponyában már elkezdődött rákos burjánzásra, és egészséges emberek esetében vajon képes-e ezt elindítani – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet munkatársai. Thuróczy György főosztályvető lapunknak elmondta: az EU-ban szabványosított úgynevezett fejfantomot alkottak, amit az agyszövetnek megfelelő folyadékkal töltenek fel és ebben mérik a fejben elnyelt sugár dózisát.
A sugárzás gyerekekre gyakorolt hatásáról azonban még keveset tudni. Fejük kisebb, koponyacsontjuk vékonyabb, agyszövetük is különbözik a felnőttekétől, ezért feltételezhető, hogy koponyájuk több sugárzást nyel el. Fontos szempont az is, hogy minden fejlődésben lévő szervezet érzékenyebben reagál a külső hatásokra, és hogy a ma már mobilozó gyermekek évtizedeken át használják majd ezt a hétköznapivá vált eszközt. A brit kormány nemrégiben kérte a szülőket: nyolcévesnél fiatalabb gyermekeik ne kapjanak mobiltelefont, és a 8–14 évesek is csak keveset telefonáljanak.
A szakember elmondta: az állatkísérletek eredményei azt jelzik, hogy a más okból elindult rákos sejtburjánzásra nincs hatással a mobiltelefon által kibocsátott sugárzás. Az, hogy ez emberek esetében így van-e, még bizonyításra vár. Az is legalább két évbe telik, míg az állatkísérletekből kiderülhet, hogy a mobiltelefonálás okozhat-e rákos megbetegedést.
Egyes, korábban közzétett elméletek szerint a sugárzás károsítja a vér–agy-gátat, s ez megkönnyítheti a káros anyagok agyba jutását. Ezt a lehetőséget japán, amerikai, francia, osztrák és a hazai sugárbiológiai laboratóriumban vizsgálják – tette hozzá Thuróczy.
A magyar tudósok részt vettek azokban a kutatásokban is, amelyek kimutatták, hogy a mobiltelefonálás nem károsítja a hallást, sőt, a rövid távú memóriára kedvező hatással van. A szakértő hozzáfűzte: tavaly év végén egy európai kutatásban részt vevő 12 laboratórium közzétette a sejttenyészetekben igen érzékeny módszerrel végzett vizsgálatainak eredményét, némi módosulást találtak a DNS-ben is. Mivel fontos adatokról van szó, a kutatást – a magyar intézet részvételével – megismétlik.
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
