Legfeljebb a jövő évi költségvetés terhére írhatják ki idén a korábbi években rendkívül sikeresnek bizonyult nemzeti energiatakarékossági programot. Információink szerint a gazdasági tárca vizsgálja ezt a lehetőséget, döntés azonban egyelőre még nem született. Közelebbit nem sikerült megtudnunk, mert a minisztérium nem reagált érdeklődésünkre.
Energiahatékonysági pályázatot először 2000-ben írtak ki. Az állami támogatást az önkormányzatok és a vállalkozások is igénybe vehették, a leglátványosabb sikert azonban a lakossági program aratta. A korszerűtlen nyílászárók cseréjére, utólagos hőszigetelő-vakolásra vagy a fűtési rendszer felújítására 2001-ben 1,3 milliárd, 2002-ben pedig 2,4 milliárd forint jutott a büdzséből. Cserébe évi két százalékkal csökkent Magyarország energiafelhasználása, ami ha nem is nagymértékben, de valamicskét mégiscsak enyhítette az energiaimporttól való függőségünket. Ennek ellenére a program finanszírozására szánt összeg 2002 után – költségvetési megszorításokra hivatkozva – gyorsan zsugorodni kezdett. Tavalyelőtt a lakossági kiírások már csupán 1,5 milliárd forintnyi pályázati pénzt tartalmaztak, 2004-re pedig már ennek is csak a fele jutott.
– Az idei költségvetés a teljes energiatakarékossági programra mintegy félmilliárd forintot tüntet fel, de ebből az idei büdzsé terhére 2004-ben elfogadott pályázatokat fizetjük ki – tudtuk meg a programot lebonyolító Energiaközpont Kht. illetékesétől. Új pályázatra tehát nem jut pénz, noha érezhetően nagy igény lenne rá, hiszen az egyre növekvő energiateher mérséklésére gyakorlatilag egyedül a korszerűsítés jelent megoldást. A nyílászárók cseréjével körülbelül tíz, utólagos hőszigeteléssel pedig további 20-25 százalékos hőveszteség-csökkentés érhető el. A korszerűsítés ára azonban már egy hatvan-hetven négyzetméteres ház esetében is meghaladhatja az egymillió forintot, enynyit pedig önerőből nagyon sokan képtelenek előteremteni.
A rosszul szigetelt lakások tulajdonosait egyelőre csupán a nagy hőveszteség miatt éri anyagi veszteség, hamarosan azonban szembesülniük kell azzal a ténnyel is, hogy ingatlanjuk rohamosan veszít értékéből. Már most is megfigyelhető, hogy a lakásvásárlók ügyelnek arra, milyen hőszigetelési értékekkel bíró ingatlant választanak maguknak a szóba jöhető kínálatból. Jövőre pedig sokkal markánsabbá válhat ez a szempont. Az Európai Unió egyik irányelve alapján ugyanis 2006-tól minden ingatlant fel kell térképezni energetikai szempontból, és a vizsgálat alapján kiállított tanúsítvány éppúgy hozzátartozik majd a házakhoz, mint az autókhoz a zöldkártya. A jogszabály életbe lépése után – várhatóan lesz azért némi türelmi idő – e nélkül sem eladni, sem vásárolni nem lehet majd. A jó bizonyítványnyal rendelkező, tehát kisebb rezsiköltséggel fenntartható lakások értéke növekedni fog, míg a huzatos, rossz hatásfokú készülékekkel felszerelt ingatlanok elértéktelenednek. Erről a nyilvánvaló tényről az átlagos lakástulajdonosoknak alig van valami információjuk.
Bár kétségtelenül levesz némi terhet a költségvetésről, az energiatakarékossági program leállításáról hozott döntés haszna már a fentiek alapján is megkérdőjelezhető. Ezek mellett egyéb hátrányos, ráadásul mindenkire kivétel nélkül ható következményekkel is számolhatunk. A jobb hőszigetelés ugyanis a kisebb energiafelhasználáson keresztül alacsonyabb légszennyezést jelent; a pályázatok befagyasztásával tehát a magyar kormány pontosan ellenkező irányba indult el, mint amerre sokat hangoztatott szándékai szerint haladni szeretne. Emellett kétségessé vált, vajon ilyen körülmények között megvalósítható-e az 1999-es kormányhatározat, mely szerint 2010-re évi 75 megajuole energia megtakarításához vagy hazai energiaforrásokból való kiváltásához kell a magyar kormánynak segítséget nyújtania. Az sem elhanyagolható, hogy a pénzek befagyasztása nehéz helyzetbe hozza a csökkenő támogatások miatt már tavaly nyáron is tiltakozó, kevesebb megrendelésből megélni kényszerülő hazai háttéripart.
origo.hu
Hídról ugrott az M3-asra egy autós: több kilométeres a torlódás az érintett szakaszon
