Ramush Haradinaj szerint Belgrádnak csak harmadik félként lehet bekapcsolódni a tárgyalásokba, amelyek Koszovó és a nemzetközi közösség között zajlanak majd. Szerbiának nem lehet döntő beleszólása Koszovó jövőjének meghatározásába, hangoztatta a politikus, aki fontosnak tartotta a szerb közvéleménynek elmondani, hogy nem követett el háborús bűncselekményeket, s az ezzel kapcsolatos belgrádi vádak mögött politika húzódik meg. Azt is kiemelte, hogy kész mindent megtenni a koszovói szerbek hazatéréséért. Haradinaj végül ismét csak oda lyukadt ki, hogy a függetlenség a legjobb megoldás Koszovó minden polgára számára, de nincs is alternatívája, mert a függetlenség a koszovói társadalom politikai akaratát fejezi ki.
Belgrád természetesen egészen másképpen látja. Vuk Draskovics Washingtonban megismételte, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd a megállapodás előfeltétele. A szerb vezetés azt hangoztatja, amelyben egyesek szerint maga sem hisz: a tartomány Szerbia szerves része, s lemondani róla semmiképpen sem fog. Retorikájában ehhez ragaszkodik a politika, de a közvélemény már azzal is megelégedne, ha Koszovót felosztanák. Akkor maradna belőle Szerbiának. Csak akkor. A belgrádi társadalomtudományi intézet igazgatója a közvélemény-kutatás eredményeit értékelve kijelentette, hogy a felosztás támogatásával erősödik az ésszerű, realista és pragmatikus irányzat, s háttérbe szorul az érzelmi azonosulás Koszovóval. Ellenállóbbak lettek a Koszovóval kapcsolatos politikai manipulációkkal szemben.

Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!