Krisztus helytartója

Miután II. János Pál pápát rövid időn belül másodszor is a Gemelli-klinikára vitték gyógykezelésre, sokan úgy vélik, a római katolikus egyház és a Vatikán vezetése nincs biztosítva. Ilyenkor rendszeresen felvetik újságírók, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a Szentatya lemondana tisztségéről. Ez azonban messze nem ilyen egyszerű. A pápa ugyanis egy személyben a Vatikán és a világ katolikusainak vezetője, a Szentlélek által rá ruházott hatalommal, aki így semmiképp nem mondhat le tiszta szívvel (pozíciójából csakis Isten válthatja le).
Mint azt Serédi Jusztinián volt bíboros, hercegprímás írta, a pápa „mint Krisztus Egyházának látható feje, Krisztus akarata szerint legfőbb, teljes, egyetemes és közvetlen joghatóságot gyakorol az Anyaszentegyház minden része és minden tagja felett az összes hit- és erkölcsi, továbbá fegyelmi és egyházkormányzati ügyekben…” Ennélfogva a pápa a legfőbb törvényhozói, tanítói, kormányzói és bírói hatalom az egyházban. Szalézi Szent Ferenc szerint pedig „a pápa és az egyház egy”. Az egyházon belül minden a pápával kezdődik és végződik, döntéseit senki és semmi nem bírálhatja felül. Hiányzik és mindig is hiányzott az egyház felépítéséből a demokrácia és az arisztokrácia, valamint az is bizonyos, hogy az évszázadok során ugyan bizonyos változások történtek, ám az egyház mindig abszolutisztikus és monarchikus berendezkedésű volt.
II. János Pál pápa a Római Kúria vezetését saját képére formálta. Ennek megfelelően jelenleg öt különböző típusba sorolható a kúria felosztása. A világi ügyekkel foglalkozik az államtitkárság, amelynek élén a „miniszterelnök”, Angelo Sodano bíboros áll. Itt két titkárság létezik, az általános ügyekre és a külföldi államokkal való kapcsolattartásra is egy-egy. A második típusba tartozik a kilenc szent kongregáció, amelyek a hitélet egy-egy területével foglalkoznak. Az idők során az ilyen kongregációk vezetői, tehetséges tagjai válhatnak különösen erőssé a konklávékon, ám igaz, sokszor teljesen meglepő volt a pápaválasztás eredménye. A hittani kongregáció vezetője Joseph Ratzinger, aki sokak szerint a legesélyesebb lenne, ha ma tartanák az újabb pápaválasztást. A harmadik típusba a bíróságok tartoznak, a negyedikbe a pápai tanácsok (összesen tizenkettő). Itt foglalkoznak többek között a fiatalokkal, a nem hívőkkel, a más vallásokkal, az egészségüggyel és a szociális kérdésekkel. Végül az ötödik csoportba tartoznak a hivatalok, amelyek elsősorban a gazdasági ügyekkel törődnek. Emellett számtalan különböző kisebb-nagyobb szervezet működik még a Vatikánban (például a Svájci Gárda, vagy a vatikáni rádió és televízió, valamint az Osservatore Romano napilap szerkesztősége), amelyek nem tartoznak a felsorolt csoportokba.