Kritika az állami feladatellátásról

Komoly aggályokat fogalmaz meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állami feladatellátás ellenőrzéséről készített jelentésében. A vizsgálat során alapvető szabályozási és működési hiányosságokat találtak a számvevők.

Úgy alapított szervezeteket, illetve szerzett részesedéseket a költségvetési fejezetek, vagyis a minisztériumok és állami hivatalok több mint egyharmada, hogy azt megelőzően nem végzett előzetes felmérést azok finanszírozására – többek között ez derült ki az ÁSZ napokban elkészült jelentéséből, amelyet az államháztartáson kívüli állami feladatellátás rendszerének ellenőrzéséről készítettek. A 2002–2003-as időszakról szóló, kérdőíves adatfelvétellel készített ellenőrzésekor kiderült: a különböző szervezetek alapítására, finanszírozására az egyes tárcák nem állapítottak meg egységes rendezőelveket, a minisztériumok az érdekeltségükben lévő és érdekeltségükön kívüli szervezeteket is támogatták – fogalmazza meg a kritikát az ÁSZ.
A jelentése alapján az állami támogatások összege 2002-ben 613,1 milliárd forint volt, 2003-ban pedig 578,1 milliárd forint. Ez utóbbi összeg így is elérte a központi költségvetés kiadásainak tíz százalékát. A pénzből a vagyonkezelésekben lévő gazdasági és közhasznú társaságoknak, az alapítók az alapítványoknak 2002-ben megközelítőleg 70 milliárd, 2003-ban pedig már körülbelül 180 milliárd forintnyi állami támogatást és tőkejuttatást nyújtottak. Az állami feladatellátás kapcsán igénybe vett tevékenységekre kötött megbízási, szakértői tanácsadói szerződésekre évente 40-50 milliárd forintot fizettek ki. A működésre fordított összegek aránya csaknem nyolc százalék volt.
A vizsgált intézmények több mint háromnegyedénél alapvető szabályozási és működési hiányosságokat állapítottak meg a számvevők. A tulajdonosi, alapítói joggyakorlást általában a sajátosságok figyelembevétele nélkül, elnagyoltan szabályozták, többnyire a tulajdonosi joggyakorlók, vezető tisztségviselők kinevezésére, az üzleti terv, éves beszámoló, közhasznúsági jelentés jóváhagyására korlátozva – állapította meg az ÁSZ. A közfeladatoknak a szervezetek létrehozásával tervezett hatékonyabb ellátása csak deklarált cél volt, működésük kimutatható megtakarítással nem járt, sőt, a szervezetek harmada a vizsgált időszakban veszteségesen gazdálkodott. Évente 20-28 milliárd forintnyi veszteség jelentkezett a gazdasági társaságoknál. A média-részvénytársaságok folyamatos vagyonvesztés mellett évente 11 milliárd forint körüli veszteséget halmoztak fel, s a (köz) alapítványok 32 százalékánál nem működött ellenőrző szervezet.
Végezetül az ÁSZ javaslatot fogalmazott meg a kormánynak arra, hogy dolgozzon ki egységes követelményrendszert, ezzel is elősegítve az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítását.