Magyar világújdonsággal a „néma gyilkosok” ellen

Ha a kormányzat nem ismeri fel az érrendszer állapotának felmérésére alkalmas úgynevezett arteriográf készülék jelentőségét, annak népegészségügyi hasznát, előfordulhat, hogy a világon máshol hasonló berendezés jelenik meg – nyilatkozta lapunknak Illyés Miklós szakorvos, a mérőműszer feltalálója. Közölte: 120 ezer ember mérési adatai kellenének a találmány világszintű elismertetéséhez, de eddig csak 2500 ember adata gyűlt össze. Számítások szerint 3000 berendezés a háziorvosokhoz megfelelően kihelyezve a magyar lakosság jelentős részének szűrését megoldaná. Ez azért fontos, mert a 30 és 60 év közötti munkaképes korosztályból évente tizenegyezer ember hal meg szív- és érrendszeri problémák következtében.

Jelenleg a leggyakoribb halálozási ok Magyarországon a keringési rendszer betegsége, s a szomorú statisztikákban világszinten is előkelő helyen állunk. Ráadásul a hagyományos vizsgálatok nem mindig mutatják ki a kockázatot, hiszen például a végzetes kimenetelű infarktusok több mint fele normális vérnyomású és normális koleszterinszintű embereknél történik. Kockázati tényező például a magas vérnyomás, amely a felnőtt magyar lakosság 30 százalékát, azaz kétmillió embert érint. Ráadásul a betegség „a néma gyilkosok” közé tartozik, a beteg már csak akkor fordul orvoshoz, amikor panaszokat okoz, de ilyenkor a szervek és az erek már károsodtak – közölte egy sajtótájékoztatón Farsangh Csaba kardiológusprofesszor.
A magyar műszer, az arteriográf egyetlen vérnyomásméréssel képes megállapítani a vizsgált személy érrendszerének állapotát és az érelmeszesedés fokát. A felkarra megfelelő nyomásra felfújt mandzsetta segítségével felhelyezett, a vérnyomásmérőre emlékeztető készülék olyan, a szívműködéssel kapcsolatos elektromos jeleket mér, amelyeket eddig még nem használtak az orvosi diagnosztikában. A fejlesztők szerint ezek a jelek tájékoztatást adnak az erek rugalmasságának mértékéről, annak egészséges vagy kóros voltáról. A műszer meghatározza az „artériás életkort”, azaz hogy a páciens erei hány éves emberének felelnek meg. Használatát a Magyar Kardiológus Társaság is messzemenően támogatja.
– Az arteriográf már akkor megállapítja az érelmeszesedési folyamatok jelenlétét, amikor a páciensnek még egyáltalán nincs panasza. A szűrővizsgálatra alkalmas eljárástól ezért azt várják, hogy elterjedésével sok-sok szív- és érrendszeri katasztrófát meg lehet majd megelőzni, hiszen ha az érelmeszesedési folyamatok elindultak, mozgás- és táplálkozási programokkal, illetve gyógyszeres terápiával az erek állapotának romlása lassítható, megállítható vagy visszafordítható – nyilatkozta lapunknak Illyés Miklós feltaláló. Az új magyar szabadalom a nemzeti kutatási és fejlesztési programok 400 millió forintos támogatásával született. A kutatási konzorciumban részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a Semmelweis Egyetem több intézete és klinikája, valamint a Szent Imre Kórház. Bár a világújdonságnak számító megoldás egyetlen méréssel mutatja ki az érelmeszesedést, így elsősorban a Magyarországon vezető haláloknak számító szívinfarktus, valamint az agyvérzés megelőzésében játszhat fontos szerepet, a készülék alkalmazása a bemutatása óta eltelt több hónap alatt sem vált gyakorlattá. Pedig alkalmazásával lehetőség lenne arra, hogy olcsón és nagyon hatékonyan végigszűrjék a magyar lakosságot, s ez azért lenne fontos, mert a keringési rendszer betegsége a leggyakoribb halálozási ok Magyarországon, ráadásul az érintetteket sokszor csak akkor látják orvosok, amikor már súlyos tüneteik vannak. A szűrést a háziorvosok végezhetnék, illetve beilleszthető az üzemorvosi és a belgyógyászati járóbeteg-ellátás rendszerébe is. Ha sikerülne az egész országban beindítani a szűrési rendszert, akkor hosszú távon jelentősen csökkenne a keringési rendszer betegségeiből eredő halálozások száma. Becslések szerint a százezer lakosra jutó halálozás a jelenlegi 500 feletti értékről 250-300-ra mérséklődne.
Számítások szerint komoly pénzügyi megtakarítást is eredményezhet a program. Háromezer készülék háziorvosoknál történő elhelyezése hatmilliárd forintba kerülne, de az állami egészségbiztosításnak a keringési rendszer betegségeivel és annak kórkövetkezményeivel összefüggő kiadásai mai áron minimálisan évi 30–60 milliárd forinttal csökkennének – hangzott el a minapi sajtótájékoztatón. A műszer két perc alatt számítja ki ugyanazt az eredményt, amihez a létező rendszereknek fél-háromnegyed órára van szükségük. Az úgynevezett invazív – behatolásos – érvizsgálatok pedig még ezeknél is bonyolultabbak: a katéterek érbe helyezése sokáig tart, körülményes és drága, ráadásul maga a beavatkozás még fájdalmas is.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy Rácz Jenő egészségügyi miniszter a napokban aláírt egy nyolcszázmillió forint összegű, háziorvosok által megpályázható keretet a megelőzésre és a korai felismerésre, de mint megtudtuk, az a kikérdezési módszerekre szól. Közben Ilylyés Miklós feltaláló Moszkvában járt, s közlése szerint az orosz népegészségügyi program befogadja a készüléket, míg nálunk jelentősége – oly sok találmányhoz hasonlóan – könnyen elhalványulhat.