Tavaly 37 330 főt érintő tömeges létszámleépítést jelentettek be a munkáltatók a munkaügyi szervezeteknek – tájékoztatott az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). A szervezet adatai szerint a legtöbb elbocsátásra májusban került sor, amikor a társaságok több mint 4500 főt érintő leépítésekről döntöttek. A 2003-as évhez képest tavaly 61 céggel több kényszerült nagyarányú létszámcsökkentésre. A bejelentett elbocsátások számát tekintve régiós összehasonlításban Közép-Magyarország áll az élen, ahol tavaly 9354 főt bocsátottak el tömeges leépítés keretében, e régiót Észak-Alföld követi 5382 és Dél-Dunántúl 5219 fővel. A két utóbbi régiót az elbocsátások igen érzékenyen érintették, hiszen ezekben a térségekben a legnagyobb arányú a munkanélküliségi ráta. Mindeközben felére csökkent a hazai nagyfoglalkoztatók száma – számolt be Világgazdaság. Ma már csak 15 olyan vállalat van, amely ötezer vagy ennél több alkalmazottnak ad munkát, holott 2000 végén még 27 volt. A KSH adatai szerint komoly a csökkenés a 250–299 és az 500–999 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek számát tekintve is. Az ÁFSZ adataiból az is kiderül, hogy a múlt évben 214 új munkahely jött létre, amely mintegy 50 816 fő foglalkoztatását tette lehetővé. A tavaly alakult cégek csupán 5581 új dolgozóra tartottak igényt, s ezenbelül a magyar cégek munkaerőigénye 4407 főt tett ki, a külföldi tulajdonúaké pedig alig 917 főt, a maradék 92 főt vegyes tulajdonú társaságok alkalmazták. Vagyis ez azt jelenti, hogy leginkább a már működő társaságok hoztak létre új munkahelyeket, s igen kevés volt a külföldiek által létrehozott új cégek által teremtett munkahelyek száma. Ha összevetjük az ÁFSZ által közölt adatokat, amelyek szerint tavaly 37 330 fős elbocsátást jelentettek be és 50 816 dolgozó felvételét, úgy tűnhet, bővült a foglalkoztatottság. Ám figyelembe kell venni, hogy a gazdasági társaságok mintegy 70 százaléka kevesebb mint 10 főt foglalkoztat, s ezek értelemszerűen nem kötelesek bejelenteni az esetleges létszámcsökkentést. A KSH adatai szerint tavaly a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra nőtt. A munkanélküliek létszáma éves átlagban 253 ezer volt, a IV. negyedévben pedig 263 ezer, amely utóbbi 31 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakában rögzített adatot. A KSH kimutatásaiból olvasható ki az a tendencia, hogy egyre több fiatal küzd elhelyezkedési problémákkal, miközben folyamatosan növekszik a nyugdíjaskorúak jelenléte a munkaerőpiacon. A munkanélkülieken belül 2004-ben 50 százalékkal több volt a tanulmányaik befejezése után állást keresők száma, mint tavaly. Az 50–64 éves korcsoportba tartozók ez évi aktivitási rátája 1,5 százalékponttal haladta meg az előző évi átlagot, döntően annak következtében, hogy a nyugdíjkorhatár változása, a korai kilépés szabályainak szigorítása folyamatosan növeli az idősebb korcsoportba tartozók munkaerő-piaci jelenlétét.

Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?