Olyan személyekre összpontosította a figyelmét a CIA, akik híven szolgálták ugyan a nemzetiszocialista rendszert, de szorosabb értelemben nem követtek el háborús bűnöket. A határvonalat nem volt könnyű megvonni, de a győztes hatalom világpolitikai érdekei lehetőséget nyújtottak számtalan, hajdan az SS szolgálatában álló vagy a náci párt, az NSDAP tagjaként dolgozó személynek arra, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, ha a továbbiakban Berlin helyett a CIA-nak küldik az információkat. A dokumentáció több százezer oldalra rúg, közöttük számtalan szerződéssel, amelyeket az amerikai titkosszolgálat kötött volt náci ügynökökkel, elsősorban a Szovjetunió területén folytatandó kémkedésre.
Ezeket a papírokat a CIA mindeddig nem volt hajlandó kiadni a kezéből. Változott a helyzet, amikor egy 1998-ban hozott törvényt a titkosszolgálatra is kötelezőnek minősítettek. A szenátus döntése szerint nyilvánosságra lehet hozni a hajdani náci háborús bűnösök aktáit. A törvény kidolgozásán munkálkodók azon meggyőződésből indultak ki, hogy Amerika tartozik ennyivel a holokauszt áldozatainak és azok leszármazottainak. A CIA-nál azonban úgy vélték, hogy mindez rájuk nem vonatkozik. Folyamatosan nőtt azonban a rájuk nehezedő nyomás, így a CIA jelezte, hajlandó lemondani a rendelkezésre álló iratok egy részének további titkosításáról. A szenátus hét évvel ezelőtt hozott határozata már eddig is több mint egymillió aktába nyújtott bepillantást. Az így szerzett információkból kiderült, hogy a CIA és elődszervezete, az OSS (Office of Strategic Services) olyan személyekkel is szoros kapcsolatot alakított ki, akikről később mégis kiderült, háborús bűnösök, az elszámoltatás azonban elmaradt.
A Címzett ismeretlen. Hat évtizeddel a Harmadik Birodalom összeomlása és Adolf Hitler halála után megrökönyödést keltett a német posta cinikussága. Egy Angliából érkezett levelezőlapon a következő cím állt: Adolf Hitler Führernek, Reichstag, German Parliament, Berlin, Germany. A lapot a parlament sajtóosztályának kézbesítették ki azzal a megjegyzéssel, hogy a küldeményt átcímezték, mert a megadott cím helytelen volt, s kérik, értesítsék a feladót a korrekt címről, amely Német Bundestag 11011 Berlin. A posta ugyanis nem jogosult arra, hogy a küldeményt visszatartsa csak azért, mert a címzett meghalt. (S. L.)
