Zárva tartanak a boltok, a magán- és a közintézmények, és szünetel a tanítás a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő kis országban. A tévék és a rádiók gyászzenét, illetve Korán-idézeteket sugároznak. A Hariri család azt kívánta, hogy a jelenlegi libanoni kormány képviselői ne vegyenek részt a temetésen – közölték a bejrúti tömegtájékoztatási eszközök Hariri közeli barátaira hivatkozva.
A tizennégy ember életét kioltó, s további több mint 130 személy sebesülését okozó merénylet nyomán a libanoni hadsereget is riadókészültségbe helyezték. Tüntetők a merénylet napján kövekkel dobálták meg a Szíriában hatalmon lévő Baasz párt bejrúti székházát, és elégették Basár el-Asszad szíriai elnök képmását. Hariri egyes támogatói a politikus rezidenciájánál gyülekeztek, s Szíria-ellenes jelszavakat skandáltak.
A libanoni ellenzék Szíriát és Bejrút jelenlegi urait vádolja a merénylettel. A gyász idejére ezért teljes körű sztrájkra szólítottak fel, emellett Basszem Szabeh parlamenti képviselő a szíriai csapatok kivonulását követelte a májusban esedékes parlamenti választások előtt s Omár Karami Damaszkusz-párti kancelláriaminiszter lemondását. Az izraeli politikai körök és a média ugyancsak szinte egyöntetűen Szíriát vádolták. Egy magas rangú, névtelenséget kérő izraeli kormányilletékes a Jediót Ahronót napilapban megjelent szavai szerint a merénylet arra kényszeríti Izraelt, hogy „éberen figyelje a fejleményeket északi határán, mert ez a gyilkosság olyan bizonytalanságot szülhet Libanonban, amelyet Izrael-ellenes elemek kihasználhatnak”.
A szíriai hivatalos sajtó viszont épp így vélekedik. A Tisrín című szíriai kormánylap szerint Izrael szervezte meg a merényletet, mert „meg akarja bontani Libanonban a nemzeti egységet, anarchiát, polgárháborús légkört próbál előidézni”.

Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?