Szinte nincs olyan megye, ahol az egészségügyi intézményekben ne dolgoznának a szomszédos országokból érkezett, elsősorban magyar nemzetiségű orvosok. Békés megyében például a praktizáló doktorok negyede jött Erdélyből, a Vajdaságból, illetve Kárpátaljáról, az esztergomi kórházban pedig annak a hatvan szlovákiai magyar nővérnek köszönhetően nincs hiány ápolónőből, akik a szomszédos Párkányból járnak át dolgozni. Egyre több szakember érkezik a határon túlról a miskolci kórházba is, de az illetékesek szerint „csak részben pótolják a hiányt”, Somogyba pedig a szomszédos országból sem érkezik elegendő munkaerő. Tolna megyében a határon túli magyarlakta területekről érkezett orvosok nélkül már működésképtelenné vált volna a megyei kórház. Többen arra figyelmeztetnek, hogy a határon túlról érkezett munkavállalók gyakran nem tekintik végcélnak Magyarországot, s előbb-utóbb továbbmennek Nyugat-Európába. Az ő távozásukkal keletkező űrt még távolabbról – afrikai és arab országokból – érkezettekkel pótolhatják.
A magyarországi utánpótlás nem sok jóval kecsegtet: a külföldi munkavállalás lehetőségével igazán a pályakezdő fiatalok foglalkoznak. A Hajdú-Bihar Megyei Orvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy van olyan végzős évfolyam, ahol a hallgatók 30-40 százaléka már nem jelenik meg a szakorvosképzésben. Anyagi megfontolásból sokan mennek gyógyszerügynöknek vagy orvoslátogatónak. A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint Magyarország uniós csatlakozása óta 550-en kértek igazolást a külföldi munkavállaláshoz.

Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán