Román felirat

A hetvenes évekre jellemző politikai botrányt és retorziókat váltott ki egy magyar film bemutatója Romániában. Koltay Gábor Velünk élő Trianon című filmjének erdélyi vetítése miatt több tízmillió lejes büntetéseket szabtak ki, másutt áramszünet vagy kommandósosztag kivonulása tette lehetetlenné a bemutatót. Február tizedikén azonban az egyik nagy nézettségű román kereskedelmi tévé sugározza az alkotást.
Úgy érzem magam, mint a hetvenes években – mondja Kovács Csaba, a Trianon-film csíkszeredai bemutatójának szervezője. A helyi Szakszervezeti Művelődési Ház nagyterme zsúfolásig megtelt ugyan Koltay alkotásának bemutatóján, ám pár nappal a vetítés után a kétgyermekes fiatalember címére ötvenmillió lej (a háromszázharmincezer forintnyi összeg a félévi fizetésének felel meg) büntetésről szóló értesítést hozott a postás. A rendőrség ugyanis kikérte a bérleti szerződést a terem tulajdonosától, és Kovácsot arra hivatkozva büntették meg, hogy a bérlő nem kért engedélyt a vetítésre. Hivatalosan tehát nem a film miatt büntetett a hatóság, hanem azért, mert állítólag megszegték a mozik működtetéséről szóló törvénycikkelyt. Kovács Csaba szerint elképzelhetetlen, hogy pár órás bérlés esetén a bérlőnek engedélyeztetnie kellene a termet a mozivállalatnál, ezért a törvényes határidőn belül beadták a fellebbezést a helyi bíróságra.

Hasonló összegű bírságot róttak ki a székelyudvarhelyi vetítés szervezőjére is. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnöke szintén fellebbezett, és számlát is nyitottak a jogi költségek (meg az esetleges büntetés) kifizetésére. A megvádolt fiatalok szerint ügyük tekintetében nagyon nagy az erkölcsi szolidaritás az erdélyi és az anyaországi magyarokban még akkor is, ha ennek egyelőre nincs nyoma anyagi téren.
A székelyföldi közönségsiker után (az első, sepsiszentgyörgyi előadás különben gond nélkül lezajlott) a marosvásárhelyi nézőknek nem volt szerencséjük. Annak ellenére, hogy a prefektus (a megyei kormánymegbízott) szerint magánintézményben nem tiltható meg a vetítés, a nézők mégsem láthatták az alkotást. Miután nem fértek be a diakóniai központ kiszemelt termébe, a mintegy ezer érdeklődő átvonult a Vártemplomba, ahol váratlanul áramszünet lett. Koltay és Raffay gyertyafény mellett beszélt az egybegyűltekhez, majd elénekelték a Himnuszt, hogy aztán kommandósok sorfala között vonuljanak haza az emberek. Kolozsváron a prefektus ügyészségi eljárással fenyegette meg a Protestáns Teológiai Intézetben tervezett program szervezőit, mert az alkotás „Nagy-Magyarország újraegyesítésére buzdít”. Az első vetítésre nem fértek be az érdeklődők, de az ismétlés az erőteljes nyomás miatt elmaradt. Az intézmény vezetői közös nyilatkozatban tiltakoztak a zaklatás ellen: „A Protestáns Teológiai Intézet egyházi magánegyetem, fenntartását nem állami költségvetés, hanem a református, az unitárius és az evangélikus-lutheránus egyház biztosítja a hívők önkéntes adományaiból. Ennek alapján, de ősi hagyomány szerint is a Protestáns Teológiai Intézetben történő oktatás és a leendő lelkipásztorok vallási, erkölcsi, társadalmi és kulturális nevelése e három egyház négy püspökének felügyeleti körébe tartozik – írta Tőkés László és Pap Géza református, Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. – A Protestáns Teológiai Intézetben zajló oktatói-nevelői munkát a januári vizsgaidőszak derekán súlyosan megzavarták az intézet vezetőit a Trianon-filmmel kapcsolatban ért zaklatások. Gazdasági rendőrség, az ügyészség által küldött bűnügyi nyomozó hatóság járt az intézetben – az ügyet figyelemmel kísérő újságírók és tévések seregével együtt –, ami a diákság körében olyan bizonytalanságot, feszültséget és félelmet keltett, amely felháborító módon a kommunista diktatúra éveiben tapasztaltakhoz hasonlít, amikor a Securitate terrorizált minket.”

Időközben kiderült, hogy a filmet magyar ember jelentette fel a kulturális miniszternél. Mona Musca ugyanis egy tévéműsorban beismerte, hogy a magyar nemzetiségű Hajdú Győző hívta fel a figyelmét a film erdélyi bemutatósorozatának „törvénytelenségére”. Hajdú, a kormány által támogatott Együtt – Impreuna című, Bukarestben megjelenő kétnyelvű kiadvány főszerkesztője a diktatúra idején tagja volt a bukaresti nagy nemzetgyűlésnek, és a Ceausescu házaspár talpnyalói között tartották számon. A kulturális miniszter utasítására az országos mozivállalat feljelentést tett a belügyminisztériumnál, és vizsgálatot indítottak azokban a városokban, ahol a dokumentumfilmet már bemutatták. A tárcavezető szerint az alkotást nem vették fel a romániai filmjegyzékbe, miközben az ország filmszínházaiban kizárólag minősítő bizonyítvány alapján lehet filmet vetíteni, ezért szabták ki a tetemes büntetéseket. Mona Musca szerint különben Magyarországon betiltották a filmet „irredenta hangneme” miatt, ám ez nem igaz: az Uránia mozi és a Hír Televízió is vetítette már az alkotást.
A tiltás ellen több romániai politikus és szakember is szót emelt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke a marosvásárhelyi Népújságnak kifejtette: „abszolút nem legális a büntetés”, mert a Vártemplom az egyház tulajdona, ehhez a moziszövetségnek semmi köze. „Ilyen alapon a bukaresti DaKino filmfesztiváltól a szebeni Etno FilmFesten át a marosvásárhelyi fesztiválig és a különféle kulturális központok és egyetemek filmvetítéséig mindent le lehetne tiltani. A törvény megalkotásánál nem vették figyelembe a szakemberek véleményét, az egyedüli cél a pornófilmek underground vetítésének megakadályozása volt. Elvileg semmit nem lenne szabad vetíteni, ami nem kerül a ratingbizottság elé. De a törvényt nem szokták alkalmazni, úgy tűnik, a Trianon-film kivételes eset lett. Annak a kolozsvári prefektusnak, aki ilyenkor feljelentést tesz, egyúttal be kellene nyújtania a lemondását is” – mondta a Transindexnek az alelnök.
A Magyar Ifjúsági Tanács közleményében kifejtette: tizenöt évvel a népfelkelés után, „úgy tűnik, az erdélyi magyarság számára még mindig nem érkezett el a teljes jogegyenlőség és a többségi nemzettel kölcsönös bizalomra épülő együttélés ideje”. Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Romániában valóban bizonyos engedélyekhez kötik egy film nyilvános vetítését a közintézményekben, ám több helyen magánintézményben mutatták be a filmet. Frunda György ügyvéd, az RMDSZ szenátora elmondta: nincs igazuk az erdélyi vetítéseket kifogásolóknak, akik azért használják fel a törvény előírásait, mert nem értenek egyet a film tartalmával. „Romániában nyilvánosan kellene vetíteni a Trianont, hogy mindenki megismerje a magyar álláspontot, s hogy a románok megértsék: ami nekik nemzeti ünnep, az a magyaroknak nemzeti fájdalom” – fejtette ki.
A Magyar Nemzet munkatársa megkérdezte a román miniszterelnököt budapesti látogatása idején, hogy liberális politikusként mit szól a Trianon-film erdélyi vetítését megakadályozó rendőri fellépéshez. Calin Popescu Tariceanu elmondta, elképzelhető, hogy a helyi hatóságok nem kezelték a legszerencsésebb módon a helyzetet. Ő személy szerint rendkívül fontosnak tartja a szólás- és véleményszabadságot, ugyanakkor miniszterelnökként nem a múlttal, hanem a jelennel és a jövővel kíván foglalkozni.

Nyílt levelet intézett a román miniszterelnökhöz Koltay Gábor és Raffay Ernő is: „a film gondolatokat szeretne ébreszteni, és minden ember figyelmét felhívni arra, közösen beszéljük meg, vajon milyen feloldási lehetőségei vannak a trianoni traumának a XXI. század elején, az európai egységesülés időszakának politikai tendenciái közepette”.
A film romániai betiltása botrányt kavart az ország határain kívül is. Az EU Romániát figyelő parlamenti vegyes bizottságának alelnöke, Gál Kinga európai parlamenti képviselő (Fidesz) sajtóközleményben fejtette ki, hogy „az intézkedések a legalapvetőbb egyéni jogokat, a kultúra és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák”. Románia pár hete zárta le európai uniós csatlakozási tárgyalásait; az ország integrációját a magyar kormányzat és az erdélyi magyarság is támogatta.
Az ingerült hangulatban bombaként robbant a hír: az egyik nagy nézettségű román kereskedelmi tévéadó műsorára tűzte a filmet! A döntés remek belpolitikai huszárvágás, hiszen az országos csatornán történő bemutató után relativizálódnak a korábbi incidensek, azokat túlbuzgó helyi vezetők tévedéseként állíthatja be a bukaresti hatalom.
Román lapok arról is kezdtek cikkezni, hogy a televízió a Román Hírszerző Szolgálat vezetőjének tanácsára mutatja be a Trianon-filmet, mert Radu Timofte igazgató etnikumközi konfliktus kirobbantásával akarja bizonyítani a saját fontosságát (és meghosszabbítani a karrierjét) az ország új vezetői előtt. A film iránt több tévétársaság is érdeklődött, végül az Antena 1 elnevezésű kereskedelmi csatorna tűzi műsorára információnk szerint február tizedikén. A román felirattal futó százharminc perces alkotást Marius Tuca népszerű vitaműsorában mutatják be, utána Koltay Gábor és Raffay Ernő élő adásban vitázik két román történésszel. A műsorvezető különben magyarellenes kirohanásaival tett szert kétes hírnévre az erdélyi magyarok körében.
A bemutató már csak amiatt is érdekes, hogy a szomszédos többségi nemzet tagjai először kerülnek szembe a román történetírástól gyökeresen elütő Trianon-szemlélettel – a tabunak számító kérdésről eddig nem folytak, nem folyhattak viták Romániában.