Miközben a választási kampányban tett ígéretek ellenére az államapparátust jócskán felduzzasztotta a kormány, továbbra sem lehet pontosan tudni, mire és mennyi pénzt költenek a hatalmon lévők az adófizetők pénzéből – nyilatkozta lapunknak Birkás Tivadar fideszes országgyűlési képviselő, aki a tisztánlátás érdekében tavaly decemberben hatszáz kérdést tett fel a minisztériumoknak. Mint mondta, arra is kíváncsi volt, hogy a beszerzések piaci alapon történnek-e. A tárcák a kísértetiesen hasonló tartalmú levelekben csupán azt közölték a képviselővel, hogy a kért információkat megtalálja az interneten.
Birkás többek között az iránt érdeklődött, hogy milyen ingatlanokat bérelnek, mennyiért és kitől, mennyi pénzért vásároltak bútorokat, mely gazdasági társaságokat támogatták, illetve menynyi pénzt költöttek gépkocsibeszerzésre.
*
Tény, hogy a kérdések nagy részére nem található válasz a minisztériumok honlapján. Birkás Tivadar ezért az adatvédelmi biztoshoz fordult, és kérte, foglaljon állást az ügyben. Arra kíváncsi elsősorban, hogy „a föltett kérdésekben szereplő adatok közérdekű adatoknak minősülnek-e, és ha igen, akkor a miniszterelnök, illetve a miniszterek kötelesek-e érdemi választ adni azokra egy országgyűlési képviselőnek”. Péterfalvi Attila ombudsman lapunknak elmondta: Birkás Tivadar valószínűleg még ezen a héten megkapja elvi állásfoglalását tartalmazó válaszlevelét. Leszögezte: minden kérdést megvizsgáltak, de azokra nem gyakorlati, hanem elvi, jogértelmező válaszokat adtak.
Batiz András kormányszóvivő lapunknak elmondta: a kérdések számából látható, hogy a képviselőt nem kíváncsiság, hanem politikai szándék vezérelte. – A kormány 2003-ban az üvegzsebtörvény megalkotásával megteremtette a feltételeit annak, hogy minden eddiginél nagyobb nyilvánosságot kaphassanak a közérdekű adatok. A minisztériumok a hatályos jogszabályok betartásával tették közzé az információkat – szögezte le Batiz.
*****
A büntető törvénykönyv szerint: „Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzétesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, illetve a tevékenységére vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.
origo.hu
A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése lesz
