Legkevesebb kétszázhárom bányászt megölt, huszonkettőt pedig megsebesített hétfőn a sújtólégrobbanás az észak-kínai Liaoning tartomány egyik szénbányájában. A 242 méteres mélységben bekövetkezett katasztrófa miatt tizenhárman a föld alatt rekedtek, sorsuk ismeretlen – jelentette a BBC. A Fuhszinban működő, állami tulajdonú bányából élve kikerülő munkások a Reuters tudósítójának elmondták: tíz perccel a robbanás előtt megremegett a lábuk alatt a talaj. A gázdetektorok felmondták a szolgálatot, és az egyik legnagyobb járat megtelt füsttel.
A katasztrófa előzményeit még vizsgálják. Mivel a metán szintje ebben a bányában különösen magas, a bányahatóság bejelentette: országos méréseket rendeltek el a hasonlóan veszélyes tárnákban. Wen Jiabao miniszterelnök már a múlt hónapban azt ígérte, nagyobb figyelmet fordítanak a metán magas szintje miatt veszélyes bányákra. De csak annyi történt, hogy a kormányfő lemerészkedett egy tárna 1300 méteres mélységébe, ahol kezet rázott a munkásokkal, és maga is beérte a bányászok egyszerű reggelijével – írta a Reuters. Kínában ez volt a legsúlyosabb bányaszerencsétlenség 1942 óta, amikor Honkeikóban 1572 embert ölt meg a sújtólégrobbanás – emlékeztetett a BBC. Bányaomlás, tűz és sújtólégrobbanás miatt tavaly több mint hatezer kínai bányász halt meg. A legtöbb baleset a kis, magántulajdonú bányákban következik be. A hatalmas ország növekvő energiaigénye fölértékelte a szenet, ezért egyre-másra nyílnak az új szénlelőhelyek, amelyek tulajdonosai a biztonság rovására igyekeznek növelni hasznukat, s valósággal agyonhajszolják munkásaikat. A katasztrófákat rendszerint vizsgálati hullám követi, s ilyenkor a biztonságos munkafeltételeket nélkülöző tárnákat sorra bezárják. Mihelyt azonban az ellenőrök elmennek, a bezárt üzemeket megnyitják.
Kína tavaly a világ széntermelésének 35 százalékát produkálta. Egy kínai bányász átlagos termelése mégis csak a 2,2 százaléka annak, amit az Egyesült Államok jól gépesített tárnáiból egy ember a felszínre hoz, és 8,1 százaléka a dél-afrikai szénbányász átlagos teljesítményének. Viszont a világon bekövetkező összes bányabaleset halálos áldozatainak nyolcvan százaléka kínai.
A munkások jogaiért küzdő kínai szervezetek azonban az AFP-t arról tájékoztatták, hogy a bányakatasztrófák tavalyi halálos áldozatainak száma valójában nem hatezer volt, hanem a húszezerhez közelít. Sok eset azonban nem kerül nyilvánosságra. Az AFP úgy tudja, a liaoningi hatóságok ezúttal is úgy rendelkeztek: a helyi lapok nem közölhetnek saját értesüléseket a fuhszini balesetről, csak az Új Kína hírügynökség beszámolóját használhatják fel.
A tavalyi katasztrófák
