Tegnap Brüsszelben Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke és Kozma József alelnök a NATO nagyköveteivel és vezető tisztségviselőivel folytatott megbeszéléseket a szervezet csúcstalálkozója előtt. A delegáció a katonai szervezet főtitkárán, Jaap de Hoop Schefferen kívül találkozott három főtitkárhelyettessel, beleértve Marshall Bellingsleat, aki a védelmi szervezeten belül a beruházásokért és fejlesztésért felelős.
Németh Zsolt elmondta, hogy a főtitkár továbbra sincs „elragadtatva” a magyar védelmi költségvetéstől, amely elmarad az ígért szinttől. Németh megemlítette, hogy az Orbán-kormány periódusának végére a magyar hozzájárulás már a GDP 1,8 százalékára futott fel.
A külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Belgrádnak az a képtelen állítása, hogy nem tud véget vetni a magyarveréseknek, már biztonsági problémát jelent. A sajtókonferencián kiderült az is, hogy a NATO ragaszkodik a Zengőn felállítandó lokátorhoz, amelynek felépítéséhez azonban meg kell várni a Zengő-bizottság jelentését. A megbeszéléseken megvitatták még a Vajdaság, az Irakba küldendő 150 fős magyar kontingens ügyét, valamint Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatok javulását is. Lapunknak arra a kérdésére, hogy volt-e szó a felek között az Iránnal kapcsolatos eltérő amerikai és európai nézetekről, Németh Zsolt igennel válaszolt, és elmondta: a maga részéről pozitívan értékeli az unió békés megoldást kereső igyekezetét.
Mélyponton Magyarország megítélése. Gyurcsány Ferenc tartotta a szavát, Magyarország védelmi költségvetése az idén történelmi mélypontra zuhant. Szemben a kétszázalékos GDP-részesedésre vonatkozó szövetségi irányelvvel, 2005-re a miniszterelnök 1,28 százalékot adott a honvédelemnek, kevesebbet, mint a rendszerváltás óta bármelyik magyar kabinet. Értesüléseink szerint a NATO illetékesei éppúgy tisztában vannak a reagáló erőkbe felajánlott alakulatok súlyos anyagi-technikai problémáival, a légierő alacsony szintű hadrafoghatóságával, a kulcspozícióban lévő szakemberek elvándorlásával, mint az Egyesült Államok katonadiplomáciával foglalkozó intézményei. Míg a sajtóban időről időre találgatások látnak napvilágot az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek magyarországi telepítéséről, a NATO-ban sokkal inkább az vált ki aggodalmat, hogy a szövetségi pénzből finanszírozott, a Mecsekbe tervezett légtérfelderítő radar ügyében a Gyurcsány-kormány – kerülve a politikai kockázatvállalást – sem pró, sem kontra nem mer állást foglalni. Nyugati katonai források szerint a döntéshozatal bizonytalansága személyügyi döntésekben is érződik: Brüsszelben például nem tartják „minőségi cserének” a vezérkari főnökök januári váltását. (Z. G.)
