Az egyiptomi üdülővárosban tartott négyoldalú csúcstalálkozón, amelyen Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és II. Abdalláh jordániai király is részt vett, Mahmúd Abbász közölte: megállapodtak Ariel Saronnal, hogy megállítanak minden erőszakos cselekedetet, bárhol legyenek is azok. Saron bejelentette, hogy véget vetnek a palesztinok elleni összes katonai műveletnek a Gázai övezetben és Ciszjordániában. A megállapodást nem foglalták írásba. Izrael kijelentette, nem hajlandó mással tárgyalni, csak a Palesztin Hatóság tagjaival.
A tűzszünet valódiságát jelentős mértékben megkérdőjelezi, hogy a Hamász radikális ellenállói nem hajlandók letenni a fegyvert. „A Mahmúd Abbász által bejelentett izraeli–palesztin tűzszünet csak a Palesztin Hatóságra vonatkozik, a Hamász nem érzi magára nézve kötelezőnek” – közölte a palesztin szervezet képviselője Libanonban.
Elemzők ezzel kapcsolatban rámutatnak, egyre kevésbé állja meg a helyét az a vélekedés, hogy a Palesztin Hatóság áll az erőszakos cselekmények mögött, illetve mostantól kérdéses, mennyiben tudja irányítani a palesztinokat Mahmúd Abbász.
*
Az izraeli kormányfő azt is közölte, hogy elengednek több száz palesztin foglyot. Hozzátette, a Gázai övezetből való kivonulás hozzásegíthet az útiterv néven ismert békekezdeményezés eredményes folytatásához, amely 2005-re független palesztin állam létrehozását tűzte ki célul, ám az előző két év folyamatos harcai miatt ezt nem sikerült tető alá hozni. „Bízunk benne, hogy a mai naptól a nyugalom és a remény időszaka köszönt ránk” – mondta az egyiptomi városban Ariel Saron. Ugyanakkor közölte, nagyon törékeny a békeesély, ám hosszú idő óta nem tapasztalhatott ilyet a térség. Leszögezte, csak a terrorizmus és az erőszak letörésével lehet a békéhez eljutni.
Közben kiderült, az előzetes reményekkel ellentétben nem egyértelmű, hogy mikor térnek vissza az arab államok nagykövetei Izraelbe. Egyiptom és Jordánia, az a két arab állam, amely elismerte Izraelt, úgy vélte, a diplomaták vissza fognak térni az országba, ahonnan négy évvel ezelőtt távoztak, ám pontosabb időt nem határoztak meg. A nagykövetek visszatérésének hírét Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter jelentette be, és jordániai kollégája, Hani Mulki is megerősítette. Egyiptom és Jordánia 2000 végén szállította alacsonyabb szintre diplomáciai képviseletét Izraelben, tiltakozásul amiatt, hogy meglátásuk szerint Izrael indokolatlanul nagy erővel lépett fel a szeptemberben kezdődött felkelésben részt vevő palesztinok ellen. Egyiptom akkor visszahívta nagykövetét Tel-Avivból, Jordánia pedig nem küldte el izraeli állomáshelyére újonnan kinevezett nagykövetét. Jordánia különösen azért neheztel Izraelre, mert a Jordán folyó túlpartján elterülő ország még mindig számos jordániai állampolgárt tart fogva, akiket izraeliek meggyilkolásával vádolnak.
Hoszni Mubarak örömmel vette tudomásul a megegyezés tényét, ám felhívta a figyelmet, hogy a két nép egy hosszú út elején áll, amelyen mindenképp végig kell haladni. Közölte, most új lehetőséget kapott a szíriai–libanoni rendezés ügye is, amelyet Izrael békekötésével lehetne megpecsételni, és amelyet Szíriával hozna tető alá. Damaszkusz folyamatos tárgyalási ajánlataira Izrael egyébként évek óta nem reagál, mivel a terrorizmus támogatásával vádolja északkeleti szomszédját. Az egyeztetések 2000-ben szakadtak meg a két ország között.
A találkozó során Ariel Saron meghívta a palesztin elnököt a Negev-sivatagban található birtokára, amelyet Abbász el is fogadott. Úgyszintén pozitív fogadtatásra talált a Mubaraknak és II. Abdalláhnak címzett invitálás Izraelbe.
Közben egy magas beosztású palesztin tisztviselő – először ismertetve a korábban már kiszivárogtatott lépés menetrendjét – elmondta, az izraeli csapatok három héten belül átadják a palesztinoknak az ellenőrzést öt ciszjordániai város fölött. Az időpontokról a két vezető állapodott meg hivatalosan a csúcstalálkozón. Biztonsági ügyekben illetékes izraeli és palesztin tisztségviselők várhatóan már ma találkoznak, hogy előkészítsék a Jerikó feletti ellenőrzés átadását. Ez követheti Betlehem, Kalkílija, Túl-Karm és Ramalláh átadása.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, aki egy nappal a találkozó előtt hagyta el a Közel-Keletet, az eseményekre reagálva elmondta, még hosszú út áll a térség előtt, ám a két vezetővel tartott megbeszélései alapján kijelenheti, Saron és Abbász megértették, ideje elindulni előre. Jack Straw brit külügyminiszter történelmi napnak nevezte a tegnapit, és felajánlotta hazája segítségét a béketeremtésben.
Knesszetengedély a kivonulásra. Megkapta egy kulcsfontosságú parlamenti bizottság jóváhagyását Ariel Saron gázai övezeti és részleges ciszjordániai kivonulási tervének törvénytervezete. A kormányfő pártjának több keményvonalas tagja a javaslat ellen szavazott, a mérleg nyelvét egy izraeli arab képviselő voksa jelentette. Várhatóan a következő napokban lesz a palesztin területekről való részleges kivonulásról szóló törvényjavaslat döntő szavazása a parlamentben. (MTI)
Vezércikk a 7. oldalon
