Az Universum Box Promotion félnehézsúlyú klasszisai három közös ellenfelük közül kettőt (Willie McDonald, Alejandro Lakatus) legyőztek. A harmadik, Julio César González vette el 2003 októberében Michalczewskitől a WBO közel egy évtizede őrzött vb-övét, hogy aztán 2004 januárjában kénytelen legyen átadni Erdeinek. A magyar és a lengyel bunyós február 26-án Hamburgban minden idők legnívósabb németországi profi gáláján szerepel egy ringben (korábban háromszor harcoltak közös programban). Madár az általa tavaly májusban szoros pontozással legyőzött argentin Hugo Hernán Garay ellen védené meg címét, míg a Tigris a francia Fabrice Tiozzo derekáról marná le a WBA szervezet vb-övét.
Azon a bizonyos szombaton, 2003. október 18-án Dariusz Michalczewski csúcsbeállításra tört, hiszen előtte csak a nehézsúlyú amerikai legenda, Rocky Marciano tudott 49 győztes meccsel, vereség nélkül világbajnokként visszavonulni. Nem sikerült a bravúr, a mexikói meglepetésember, González pontozással legyőzte a címvédőt, aki ezután majd’ másfél éves szünetet tartott. Azt viszonylag hamar bejelentette, hogy nem akar így visszavonulni, viszont térdsérülést szenvedett, ezért nyúlt ennyire hosszúra a pauza. Tavaly novemberben aztán hivatalosan bejelentették, hogy a Tigris visszatér, mégpedig egy másik veterán harcos, a WBA francia világbajnoka, a 35 éves Tiozzo ellen. Elkezdődött a kemény munka, amelynek utolsó harmadánál, három héttel a nagy meccs előtt zavartuk meg pár percre Michalczewskit.
– Hosszú szünet után tér viszsza, ráadásul májusban már a 37-et tölti majd be, úgyhogy magától adódik a kérdés: hogy bírja újra a gyűrődést?
– Köszönöm, jól. A fizikai felkészülést Zakopanéban és Zinnowitzban végeztük, most Hamburgban már a szakmai munkán van inkább a hangsúly. Nem akarom elkiabálni, de jó erőben, jó formában érzem magam. Nagyon keményen dolgoztunk, s nehezen lendültem bele, nem tagadom, akadtak rossz napjaim. Ám most úgy érzem, hogy jól sikerül majd a visszatérés.
– Korábban arról cikkeztek, hogy nagyon elszaladt a súlya. Tényleg így van?
– Nincs azzal semmi gond, célzottan dolgozunk, hogy szépen lassan közelítsek a kategória határához. Nem lesz baj a fogyasztással.
– És Tiozzóval? Korban önhöz illő, tapasztalt versenyző, kiváló, 46-2-es mérleggel. No és ezúttal ön lesz a kihívó, amire legutóbb tíz éve akadt példa.
– Nem számít, én leszek otthon, a telt házas hamburgi Color Line Arenában tizenhatezer néző előtt egyszerűen nem veszíthetek.
– S ha mégis? Folytatja majd a bokszot?
– Maradjunk annál a variációnál, hogy legyőzöm Tiozzót, és újra világbajnok leszek. Ebben az esetben igen, folytatom.
– Mondjuk Erdei Zsolt ellen? A ZDF tévétársaság információink szerint akarja ezt a hamburgi „házi rangadót”.
– Erről nem tudok.
– Nem? Állítólag egy közös interjúban is szóba került.
– Higgye el, komoly formában nem merült fel. Majd ha igen, akkor elgondolkodom rajta.

Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!