A hazai fantasyirodalom egyik legnépszerűbb regénye, A halál havában 1990-ben jelent meg. Az eddig négy kiadást megélt művet Gáspár András és Novák Csanád írta Wayne Chapman álnéven. A regény műfaja fantasy (ejtsd: fentezi), vagyis egy elképzelt világban játszódik meseszerű szereplőkkel; mese, amely inkább felnőtteknek szól, mint gyermekeknek. A rendszerváltozás időszakában a Magyarországon addig szinte ismeretlen műfaj fellendült, tucatszámra íródtak a jobb-rosszabb művek, amelyek egy része még nem tudott kitörni a beözönlő nyugati fantasyk árnyékából. Azonban A halál havában nemcsak hogy kitört, de stílust és önálló világot teremtett, a szakma és az olvasóközönség pedig etalonként tartja számon. Nem véletlen, hogy ma már legfeljebb antikváriumokban lehet hozzájutni.
Ezt a népszerűséget használta ki 2002 végén egy weboldal tulajdonosa, aki a könyv elektronikus változatát a szerzők engedélye nélkül ingyenesen letölthetővé tette a honlapján. Itt figyelt fel rá az internetes kereskedéssel foglalkozó Fotexnet, amely átvette a művet, és szintén ingyenesen letölthetővé tette azt. Másfél év alatt több száz internetező másolta át gépére a regényt, mire a két író értesült a jogsértésről. Ekkor felszólították a Fotexnetet, vegye le honlapjáról az anyagot, és fizesse meg az okozott kárt. A Várszegi Gábor érdekeltségébe tartozó cég azonban csak az előbbi kérést teljesítette.
Gáspár Andrásék szerzői jogaik megsértése miatt feljelentést tettek, de a XII. kerületi rendőrség a nyomozást felfüggesztette, mondván, nem találják az elkövetőt. Az írók ezután panaszt tettek az ügyészségen a szerintük jogsértő határozat ellen, de a vádhatóság ezt alaptalannak minősítette és elutasította. Indoklásuk alapján a bűncselekményt az követte el, aki először rakta fel az internetre a művet úgy, hogy nem jelölte meg, az szerzői jogvédelem alatt áll. „A letöltött mű további felhasználása már nem értékelhető a büntetőjog keretei között, a további terjesztéssel okozott esetleges vagyoni kárt a polgári jog szabályai szerint követelheti a vagyoni jogok tulajdonosa” – közölte az ügyészség.
Vagyis a vádhatóság szerint csak az követett el bűncselekményt, aki először letölthetővé tette a művet, a Fotexnet viszont, amely másodszorra tette ezt, már nem. Ráadásul egy közelmúltban elfogadott törvénymódosítás miatt további fellebbezésre a sértetteknek nincs lehetőségük.
Az ügyészségi határozatról olyan neves jogászok véleményét kértük ki, akik elsősorban szerzői és internetjoggal foglalkoznak. Verebics János internetjogász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa szerint az ügyészségnek nincs igaza, mivel egy szerzői jogvédelem alatt álló műnek nem csupán az első, hanem minden egyes hozzáférhetővé (vagy letölthetővé) tétele bűncselekménynek számít. Rámutatott: a szerzői jogvédelemről szóló 1999-es törvény értelmezésének kialakult gyakorlata szerint a magáncélú felhasználás körébe eső letöltés nem, csak a letölthetővé tétel számít jogsértésnek, tehát aki annak idején saját számítógépére másolta a regényt, nem követett el vétséget.
Ormós Zoltán, az egyik üzleti szoftvergyártó cég jogi képviselője szerint a Fotexnet mindenképpen vétséget követett el, és ez alól az sem mentesíti őket, hogy ahonnan átvették a művet, ott ingyenesen letölthetőként jelölték azt. Ez esetben a Fotexnet szerkesztést végző munkatársának büntetőjogi felelőssége a szerzői jogok gondatlan (vagy akár szándékos) megsértéséért állhat fenn, míg ha nem lett volna utalás a mű eredetére, akkor szándékos jogsértésről beszélhetnénk – tette hozzá.
A szerzői jogokkal és iparjogvédelemmel foglalkozó Tálas K. József a rendelkezésre álló információk alapján szintén úgy vélte, hogy az ügyészségnek nincs igaza. Kiemelte: ha a Fotexnet csupán a forrás elérhetőségét adta volna meg, közvetítőként talán nem tettesként, „csak” bűnsegédként követte volna el a bűncselekményt. Tálas K. József szerint hasonló bűncselekmények esetében „rossz vért szülhet” az ügyészség azon jogértelmezése, miszerint a bűncselekménnyel hozzáférhetővé tett mű ismételt hozzáférhetővé tétele nem sérti a szerző jogait.
Az írópáros ügyészségnek írt (utóbb elutasított) panaszában feltette a kérdést: – Ha Kertész Imre Sorstalanság című műve vagy a Microsoft Windows operációs rendszere van fönt ingyenesen letölthetőként megjelölve az interneten, a Fotexnet munkatársa akkor is ugyanilyen felelőtlenül átmásolta volna? Vagy attól függően bűncselekmény ez a cselekedet, mennyire ismert programról, műről vagy szerzőről van szó? – tudakolták.
Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője kijelentette: büntetőjogilag nem vonható felelősségre a Fotexnet, mivel nem kötelességük ellenőrizni egy ingyenesnek feltüntetett termékről, hogy valóban nem esik szerzői jogvédelem alá. Hozzátette: ha az elkövető személyéről további adatokhoz jut a rendőrség, a felfüggesztett nyomozást tovább folytatják.
Porkoláb Péter, a Fotexnet ügyvezető igazgatója lapunknak elismerte, hogy hibát követtek el, amikor a regényt feltették a honlapjukra, de úgy vélte, nem sértették meg az írók szerzői jogait. Hozzátette: a könyv letölthetővé tételéből nem volt közvetlen bevételük, azzal csupán regisztrált látogatóiknak akartak kedvezni.
A gondatlanságot is büntetik. A büntető törvénykönyv a szerzői jogok gondatlan megsértését is bünteti, és ezen vétség miatt az elkövetőre egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés szabható ki.
