Megdőlt az a legenda, hogy az egykori állampárt tagjai és vezetői közül nem szerveztek be ügynököket, informátorokat vagy rezidenseket a kommunista állambiztonsági szervek, miután a HVG ezzel ellentétes dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Burány Sándor (MSZP) egy tegnap reggeli hírműsorban még azt állította, hogy az MSZMP tagjait nem környékezte meg a hálózat. A szocialista politikus ezzel indokolta, hogy miért nincsenek párttagok a múlt vasárnap az interneten megjelent ügynöklistán, amely többek szerint nagy hasonlóságot mutat Németh Miklós, a diktatúra utolsó miniszterelnöke által Antall Józsefnek is átadott névsorral.
A párttagok beszervezéséről szóló parancsot még 1958-ban Biszku Béla, az MSZMP politikai bizottsági tagja adta ki. A HVG dokumentumai szerint 1968 végén a foglalkoztatott 12 715 hálózati személy (ügynök, rezidens, informátor és „T” [találkozási] lakástulajdonos) 20,8 százaléka, azaz 2648 fő volt tagja az MSZMP-nek is.
Egy 1970-ben keletkezett dokumentum részletezi az MSZMP-tagok beszervezésekor felhasznált, politikailag terhelő adatokat is, amelyek többnyire az izgatás, katonai titok kifecsegése, feljelentési kötelezettség elmulasztása, disszidálási szándék, embercsempészet, valamint „az ellenforradalom alatti ellenséges magatartás” voltak. Csak a hetvenes évek végétől mutatkozott igény arra, hogy a párttagok hálózati felhasználását hivatalos, társadalmi és alkalmi kapcsolat formájában váltsák fel a hálózaton kívüli kapcsolatok. Hivatalos kapcsolatnak minősült az a személy, aki vezetői munkakörénél fogva segítette a szervek munkáját. Ezek általában az üzemi igazgatók, a személyzeti osztályvezetők vagy az MSZMP és a KISZ titkárai voltak.

Régészeti leletet fosztogatott az illegális kincsvadász