Bolkestein, a nép ellensége

Az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC által szervezett március 19-i brüsszeli demonstráció, amelyen mintegy 75 ezren vettek részt, elérte, hogy a belső piacokért felelős korábbi bizottsági tag, Frits Bolkestein nevével fémjelzett direktívát, amely a nem gazdasági szolgáltatásokat kívánta liberalizálni, átmenetileg levették a napirendről. A direktíva leginkább vitatott eleme, az úgynevezett származási ország szerinti elv azt jelentette volna, hogy például az egészségügy területén a nyugat-európai országokban alkalmazott normáknál jóval alacsonyabb normák mellett is lehetett volna egészségügyi szolgáltatásokat kínálni.
A Bolkestein-direktíva több mint egy évtizedes törekvés eredménye, amelynek célja a szolgáltatások piacának liberalizálása. Eredetileg az unió életét szabályozó szerződések úgynevezett szubszidiaritás-elvének értelmében e szolgáltatások a tagországokra, ott is a helyi közösségekre tartoznának. Ám mivel e szolgáltatásoknak már a GDP 60-70 százalékát adják a nagy multinacionális korporációk ki akarják terjeszteni érdekeltségüket e területekre is. Ennek jegyében indult meg még a kilencvenes években a gazdasági szolgáltatások, tehát a telekommunikáció, a vasút, az energiahálózat, a vízellátás privatizálása és bekapcsolása az uniós versenybe. A legutóbbi években a bizottság piacosításra irányuló törekvése elérte a nem gazdasági szolgáltatásokat, tehát az egészségügyet, az oktatást és más szociális szolgáltatásokat, amelyeket privatizálni és ennek révén a bizottság hatáskörébe tartozó verseny, illetve állami támogatásra vonatkozó jogszabályok hatálya alá kívánnak vonni. Az uniót létrehozó és érvényben lévő szerződések ezt elvben kizárnák, a bizottság azonban részben a privatizálásra irányuló nyomásgyakorlással, részben az Európai Bíróság döntéseivel fokozatosan alá akarja ásni a tagállamok és a területi önkormányzatok e téren meglévő hatáskörét. A Bolkestein-doktrína e törekvés megtestesítője, ezért már a témát vitára bocsátó 2003-ben kiadott Zöld könyv kapcsán szinte minden társadalmi szervezet fenntartásait hangoztatta.
A bizottság e vélemények figyelmen kívül hagyásával bocsátotta most a kormányfők elé e nem gazdasági szolgáltatásokra vonatkozó irányelveket – ezért a szakszervezetek és más szervezetek felháborodása. John Monks, az ETUC főtitkára a tüntetésen a következőket mondta: „Nem akarjuk a Bolkestein-direktívát, amely, ha elfogadják, egy lefelé irányuló versenyt eredményez, csökkentve a béreket és a közszolgáltatások színvonalát, ahelyett, hogy magas ellátási színvonalú Európát építene. Felszólítom a bizottságot, hogy vonja vissza a jelenlegi tervezetet, dobja a papírkosárba, és kezdje elölről, de Bolkestein Frankensteinjét tegye a mélyhűtőbe, és kezdjen Európa népeire hallgatni. Ez egy nagy csata a neoliberálisok elleni háborúban, akik el akarják temetni az európai jóléti államot.”
A tüntetés kétségtelenül elérte, hogy a kormányfők ne hagyják jóvá a direktívát. Ám nem is vetették el. Az unió jelenlegi elnöke, a luxemburgi miniszterelnök Jean-Claude Juncker szerint a visszavonás azt a benyomást keltené, hogy a szolgáltatási piac megnyitását teljesen ki akarják venni az elérendő célok közül. Erről azonban szó sincs, csak bizonyos mértékig módosítják a direktívát, hogy az jobban vegye figyelembe az európai szociális modell követelményeit. A tüntetők tehát csatát nyertek, de háborút nem, a szociális Európa a tőkés társaságokkal szembeni megvédése még sok erőfeszítést kíván, ahogy a néhai magyar miniszterelnök mondotta: csapataink harcban állnak.