Amikor Kodály Zoltánnak bemutatták a hangszertechnikusok kísérletezésük eredményét, hogy méltó helyet foglalhasson el a cimbalom a szimfonikus zenekarban, a zeneszerző csak annyit mondott: bravó, uraim, hamarosan feltalálják a zongorát – így jellemezte lapunknak Székely László, az ELTE docense, korábbi dunai kormánybiztos a bősi megegyezési folyamat múlt csütörtöki, győri állomásának eredményeit. Rámutatott: közel hároméves semmittevés után sikerült visszatérni ahhoz a tárgyalási alaphoz, amelyet még az Orbán-kabinet működése kezdetén dolgozott ki.
Csütörtökön ugyanis a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es döntésének végrehajtásáról tartott megbeszélést Dominik Kocinger szlovák kormánymeghatalmazott és Erdey György, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára, a vízlépcső ügyének kormánymegbízottja. Erdey, aki megbízatása óta először találkozott szlovák partnerével, elmondta: az idei évben szeretné sokkal intenzívebbé tenni a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy a szakértői egyeztetések eljussanak abba a stádiumba, hogy mindkét fél számára elfogadható kompromisszumok születhessenek. Kocinger a találkozó után az árvízvédelem és hajózhatóság biztosítását említette prioritásként, amelyet szerintük a nagymarosi duzzasztó felépítése megoldana. De – tette hozzá –, ha a magyaroknak van más javaslata, készek tárgyalni róla. Erdey György kijelentette: ezt Magyarország alsó duzzasztómű megépítése nélkül is megvalósíthatónak tartja. A delegációvezetők eredményként értékelték, hogy a vélemények legalább nem távolodtak egymástól. Egyikük sem tartotta egyelőre szükségesnek, hogy bizonyos kérdésekben újból nemzetközi bíróság elé vigyék az ügyet.
Székely László a Magyar Nemzetnek úgy érvelt: az elmúlt három évben, amíg a kormány tétlensége miatt szüneteltek a kétoldalú tárgyalások, a Duna vizének nagy része a szlovák turbinákat hajtotta, miközben a Szigetköz továbbra is elegendő mennyiségű víz nélkül maradt. Úgy vélte: valójában körülbelül további három évet nyert Szlovákia, mert nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a vitának az eldöntése újra a hágai Nemzetközi Bíróság feladata lesz. Ott azonban nehéz lesz megmagyarázni, hogy Magyarország három éven keresztül miért nem tett semmit az ügy lezárása érdekében, miért nem nevezte meg még az ügy felelősét sem, miközben a hazai hivatalos álláspont szerint ökológiai szükséghelyzet van.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése