Írásdüh

könyvesház

Ujj János Aradi irodalmi lapok című sajtótörténeti munkája akár a jelenről is szólhatna, mert a Maros-parti nagyváros maroknyi magyarságának lelki és szellemi erejéből két irodalmi-művelődési lapra is futja a harmadik évezred elején: a kéthavonta megjelenő Szövétnek (amely magát aradi kulturális szemlének nevezi) az idén lép a nyolcadik évfolyamába, az Irodalmi Jelen pedig 2001-től kínál folyóiratként olvasnivalót az irodalombarátoknak. A nemrég megjelent könyv jó száz esztendő azon aradi magyar lapjait veszi sorra, amelyek irodalommal is foglalkoztak – s igen csinos listát mutathat föl a szerző.
Az Aradhoz kötődő magyar írók, irodalomtörténészek, szerkesztők sorába olyan kitűnőségek tartoznak, mint Csiky Gergely, Kuncz Aladár, Tóth Árpád, Szántó György, Franyó Zoltán, Olosz Lajos, Ficzay Dénes. A XIX. században jelentős ipari, kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi központtá vált városnak 1861-től van magyar napilapja, első irodalmi – szépirodalmi, művészeti és társadalmi – lapja pedig a Szövetség című hetilap lett, amely 1899–1900-ban született. A kéttucatnyi további kísérlet közül kiemelkedik az Alföld (1901–1905), az Új Élet (1902–1903), A Jövő (1911), az Új Szemle (1918), a katolikus Vasárnap (1918–1940), amelynek hagyományait folytatja a mai Szövétnek, az erotikus revüként elhíresült Fekete Macska (1922), a Genius és az Új Genius (1924–1925), amely a Periszkóphoz (1925–1926) hasonlóan az avantgárd műhelye, a Hang (1932–1933), amely igényes riportlap volt, a Havi Szemlének pedig (1943–1944) Dél-Erdély egyetlen magyar irodalmi folyóirataként kellett szolgálnia.
Az aradi újságíró, tanár, irodalomtörténész és vállalkozó többkötetes szerző: Ujj János olyan riportokat ír, mint például a második világháború végi világosi magyargyilkosság eseményeit föltáró legutóbbi – a Nyugati Jelen című aradi napilapban közreadott – munkája. Pedagógusként a Csiky Gergely Líceumban végzett munkájával hozzájárult ahhoz, hogy újra legyen önálló középiskolája a megye magyarságának. Mint irodalmár, a Romániai magyar irodalmi lexikon munkatársaként is buzgólkodik, vállalkozásra pedig – ő alapította Arad kitűnő magyar könyvesboltját, a Tulipánt – a könyv szeretete mellett bizonyára a megélhetés kényszere is késztethette. Jól példázza Ujj János esete, mi mindennel kell foglalkoznia egy kisebbségi magyar értelmiséginek, ha helyt akar állni… odahaza.
Egy évszázaddal ezelőtt Maros-parti Párizsnak csúfolták az akkorra gyönyörű alföldi magyar várossá lett Aradot. Száz év alatt történt egy s más a várossal, de Ujj János könyvét olvasva úgy érezheti az ember, hogy 1990-től újra időszerű a két világháború közötti időszakra vonatkozó, Ficzay Dénes irodalomtörténésztől származó megállapítás, miszerint akkoriban „írásdüh” tombolt Aradon. A két háború között 354 magyar nyelvű könyv és 126 időszaki kiadvány jelent meg, s négyszáznál több tollforgató élt a városban. Kevesebben lettünk, de továbbra is van miért tollat ragadni. Ott – meg bárhol –, ahol szeretnénk megmaradni.
(Ujj János: Aradi irodalmi lapok. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2004. Ármegjelölés nélkül)