Ítélethirdetés a Sándor-perben

Nyilvánosan hirdeti ki holnap a jogerős ítéletet és annak indokolását a Fővárosi Ítélőtábla az ORFK egykori rendőrtisztjének, Sándor Istvánnak és öt társának a titkosított büntetőperében. A döntést megelőző tárgyalásról viszont most sem kaphat tájékoztatást a nyilvánosság. A Papa néven is ismert volt nyomozót első fokon felmentették az összes vád alól.

Úgy döntött a Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezetője, hogy Sándor István ügyének jogerős ítéletét és annak indokolását nyilvánosan hirdeti ki – tájékoztatta lapunkat Czine Ágnes, a táblabíróság büntető kollégiumának vezetője. Megjegyezte: a döntést megelőző holnapi tárgyalás viszont zárt ajtók mögött zajlik majd.
A Fővárosi Bíróság tavaly februárban meghozott elsőfokú ítéletében Sándor Istvánt felmentette az összes vádpont alól, azonban ez csak részben jogerős. A vesztegetéssel összefüggő vádak ellen nem nyújtott be fellebbezést az ügyészség, a bűnpártolás és a hamis tanúzás miatt viszont bűncselekmény megállapítását és büntetés kiszabását kérte az ügyészség.
Az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori fedett nyomozója elleni büntetőeljárás adatait a hatóságok 2086-ig titkosították. Ezért az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság nyilvánosan, míg annak indokolását zárt ajtók mögött hirdette ki. Ezzel összefüggésben Sándor István elmondta: nincs titok az eljárásban, hacsak a hatóság törvénysértései nem tekinthetők annak. Lamperth Mónika belügyminiszter a felmentő ítélet kihirdetése után nem sokkal bejelentette: arra kéri majd az irányítása alá tartozó titokgazdákat, hogy az indokolatlan, államérdeket nem sértő titkosításokat oldják fel Sándor István ügyében. A belügyminiszter tegnapi tájékoztatóján lapunk kérdésére jelezte: amit az ügyben lehetett, azt nyilvánossá tették, de még így is több olyan adat maradt, amely megismerhetőségéhez nem járult hozzá az érintett szerv. Bene László országos rendőrfőkapitány, a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának korábbi vezetője tegnap megerősítette: tavaly a miniszter utasítására valóban megkezdték az anyag vizsgálatát.
Rendőrségi szakemberek szerint nem tartozik a nyilvánosságra, hogyan dolgoznak a rendőrség fedett nyomozói, azok milyen hálózati munkát végeznek, és miként szervezik be az együttműködő bűnözőket. Ráadásul az ügyben olyan, a szervezett bűnözéssel összefüggő személyek neve is elhangzott, akikkel a hatóság vádalkut köttött. Így az ő védelmük érdekében is titkosítani kellett a per anyagát.
Miként megírtuk: Sándor Istvánt 2000 októberében vették őrizetbe az ügyészségi nyomozók, egyetlen nappal azelőtt, hogy a parlament olajbizottsága meghallgathatta volna. Fél évig volt előzetes letartóztatásban, a büntetőper 2002 májusában kezdődött. A vádak között szerepelt a minősített vesztegetés, hivatali visszaélés és hamis tanúzás. Rajta kívül öt vádlottja volt az ügynek, de egyedül Csizmadia Imre, egykori várpalotai rendőrkapitány bűnösségét mondta ki a Fővárosi Bíróság. Őt másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt.