Kísért a madridi támadások szelleme

Egy év telt el a tavaly március 11-én elkövetett véres madridi merényletek óta. Az Európa sebezhetőségére rávilágító támadások évfordulóját azonban nemcsak megemlékezések kísérik, hanem az igazság kiderítésével kapcsolatos kételyek is.

Rögvest a robbantássorozatot követően megindult a nyomozás, de az ügy vizsgálatára létrehozott parlamenti bizottság csak tavaly júliusban kezdte meg munkáját. A közvélemény többsége nem bízott és azóta sem bízik a teljes igazság kiderítésében. Bár két hónapja megszületett az első ítélet a robbanóanyagot szállító egyik fiatalkorú tettes ügyében, számos homályos pontra még nem derült fény a nyomozás során, például nem sikerült kideríteni teljes bizonyossággal, kik készítették el a bombákat, vagy pontosan milyen robbanóanyagot használtak a merénylethez a tettesek. Annyira megmerevedett a támadások nyomán ellenzékbe került néppárt és a többi párt álláspontja, hogy a bizottság az egyéves évfordulóra sem tudott közösen elfogadott biztonsági javaslatokat tenni a további merényletek elkerülésére. Akkor mérgesedett el igazán a viszony a két nagy parlamenti párt között, amikor a bizottság kisebb pártjainak nyomására tavaly év végén a bizottság elé idézték a volt és a jelenlegi kormányfőt is. José María Aznar úgy módosította korábbi, a merénylet napjától hangoztatott álláspontját, hogy már nemcsak az ETA-t tette felelőssé, hanem az al-Kaida és a baszk terrorszervezet együttműködését hangsúlyozta. Vele ellentétben Rodríguez Zapatero továbbra is kizárta az ETA bármilyen szerepét a merényletben. A merénylet utáni első órákban maga a baszk miniszterelnök is az ETA-t tette felelőssé a merényletért, de nem sokkal később megváltoztatta álláspontját.
Általános értékelés szerint elérte célját a merényletekre megválasztott időpont: a közvetlenül az általános választások elé időzített mészárlás után az előrejelzések szerint nyerésre álló néppárt (PP) vereséget szenvedett és ellenzékbe szorult, de a győztes szocialisták (PSOE) nem tudtak abszolút többséget szerezni, ezért kisebbségi kormány alakult. Mára azonban szinte semmilyen belpolitikai kérdésben nincs egyetértés a PSOE és a PP között. A baloldali győzelem külpolitikai fordulatot is hozott, hiszen a nyertes Rodríguez Zapatero teljesítette választási ígéretét, és visszahívta a spanyol csapatokat Irakból. Ezzel Zapatero a néppárt szerint cserbenhagyta az Washingtont, és a német–francia tengely oldalára állt.
Míg a spanyol politikai elit nem tud megegyezni a támadások megítéléséről, az országban élő muzulmánok egyértelműen elítélik a merényletet. Közösségük ennek szellemében tegnap fatvát, azaz átkot mondott ki Oszama bin Ladenre.